Tartalomjegyzék
Kakukkfüves-rozmaringos krumpligombóc
Kakukkfüves-rozmaringos krumpligombóc
Apró, csillogó felületű golyók, amely olyan jól mutatnak egy sűrű szaftban, vagy mártásban. Legyen az vadas mártás, szalontüdő, vagy egy jó raguleves, egy krumpligombóc minden ételt feldob. Miért ne kísérletezzünk egy kicsit. Variáljuk meg. Dobjuk fel egy kis fűszerezéssel. És jöhet hozzá egy kis sajtszósz.
A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk. Addig adagoljuk hozzá a lisztet, amíg a tészta nem tapad a kézhez. Lobogó vízben főzzük ki.
| Hozzávalók: | |
| 50 dkg | főtt, tört C típusú (lisztesen szétfövő) burgonya |
| 25 dkg | liszt |
| 1 db | tojás |
| 1 mokkás kanál | só |
| ½ mokkás kanál | kakukkfű |
| ½ mokkás kanál | rozmaring |
Krumplilepényes pizza
Reszeljük le a megtisztított burgonyát káposztareszelőn. Egy nagy serpenyőben forrósítsunk fel egy evőkanálnyi olívaolajat, majd tegyük bele a lereszelt burgonyát, kanál segítségével egyengessük el. Közepes lángon süssük legalább öt percig, majd egy nagy lapátkanál segítségével fordítsuk meg és süssük további öt percet. Vegyük le a tűzről és kenjük rá a pesztót.
Egy másik nagy serpenyőben forrósítsuk fel a maradék olívaolajat, szórjuk bele a kis darabokra felvágott paprikát és lilahagymát. Darált feketeborssal, kakukkfűvel ízesítsük, majd erős lángon pár percig pirítsuk. Halmozzuk a megsütött burgonyalepényre a pirított zöldségeket, tetejére helyezzük a félbevágott koktélparadicsomokat, majd szórjuk rá a felkockázott sajtot.
Forró sütőben 180 fokon süssük 10-15 percig. Pesztó helyett paradicsompürével is megkenhetjük, de használhatunk az elkészítéséhez kecskesajtot is
| Hozzávalók: | |
| 70 dkg | C típusú (lisztesen szétfövő) burgonya |
| 4 evőkanál | olivaolaj |
| 3 evőkanál | pesztó |
| 1-1 db | piros, sárga és zöld paprika |
| 25 dkg | edami sajt |
| 1 db | lila hagyma |
| 5-6 szem | koktélparadicsom |
| pár ág friss kakukkfű | |
| darált feketebors |
Krumplis pizza
A liszthalom közepébe nyomjunk egy kis mélyedést, szórjuk bele a cukrot, az élesztőt, 1-2 kiskanál sót, öntsük le 2,5 dl meleg vízzel és az olajjal, majd a halom szélétől kezdve gyúrjuk össze az egészet.
10-15 perc után puha, selymes tésztát kapunk. Ha ragacsos lenne, liszttel, ha túl száraz, néhány kiskanál langyos vízzel javíthatunk az állagán.
Az elkészült tésztalabdát lisztezzük be és nagy tálba helyezve, nedves kendővel letakarva egy órán át hagyjuk kelni.
Utána osszuk 4 kis adagra, nyújtsuk ki és belisztezett kezünkkel formáljuk pizza alakúra a korongokat. Fél centisnél lehetőleg ne legyenek vastagabbak.
Kenjünk a ki az olajjal két nagy tepsit, helyezzük el bennük a tésztalapokat, felszínükön egyenletesen rendezgessük el a sajtot, majd egy réteg burgonyaszelet következik, végül a gomba és a fűszerek.
Mielőtt az előmelegített – legmagasabb fokozatra állított – sütőbe tolnánk a tepsiket, kenjük meg a tésztát alaposan olívaolajjal.
10-15 perc múlva kivehetjük az illatos pizzákat.
| Hozzávalók: | |
| 2 db | hajszál vékonyan felszeletelt C típusú (lisztesen szétfövő) burgonya |
| 50 dkg | liszt |
| 1 csomag | élesztőpor |
| 1-2 kiskanál | sukor |
| 20 dkg | jól olvadó, felkockázott sajt (pl. mozzarella) |
| 12 db | kiebb, szép szintén felszeletelt vargánya gomba |
| 2 evőkanál | olivaolaj |
Burgonya Byron módra
A vajas burgonyafánk egy kevés olvasztott vajjal, a tetején megolvadt sajttal, igazi ínyencfalat!
A sütőt 200 °C-ra (gáz 6. fokozat) bemelegítjük. A burgonyát villával megszurkáljuk és 45 perc – 1 óra alatt megsütjük. Akkor jó, ha a villa könnyen beleszalad, illetve a körmünkkel is ellenőrizhetjük, hogy megpuhult-e.
Még melegen félbevágjuk, a belsejét kikaparjuk, villával összetörjük és a vajjal elkeverjük. Sóval, borssal fűszerezzük és kihűlni hagyjuk.
Meglisztezett deszkán négy egyforma adagba osztjuk, majd 2-2 cm vastag korongokká nyújtjuk. Megolajozott tepsire egymás mellé fektetjük. A grillt legerősebb fokozatra állítjuk.
A burgonyakorongok közepébe ujjunkkal vagy kiskanállal mélyedést nyomunk, ebbe tejfölt halmozunk. Sajttal megszórjuk és a grillben szép pirosra sütjük. Akkor jó, ha a sajt ráolvadt.
A tésztát több órával korábban elkészíthetjük, de a tejszínt és a sajtot csak sütés előtt halmozzuk rá.
| Hozzávalók: | |
| 4 db kb. 80 dkg | nagyméretű kb. 80 dkg jól letisztított C típusú (lisztesen szétfövő) burgonya |
| 10 dkg | vaj |
| 2 evőkanál | sűrű tejszín |
| 5 dkg | reszelt cheddar v. edami sajt |
| só, frissen őrölt bors |
Tojásos tört burgonyával göngyölt füstölt sonka
A meghámozott burgonyát nagyobb darabokra vágjuk, sós vízben puhára főzzük és leszűrjük.
Közben a forró olajon megfuttatjuk az apróra vágott vöröshagymát, majd hozzáadjuk az aprított petrezselymet és a burgonyára öntjük. Burgonyanyomóval összetörjük, belekeverjük a tojássárgákat, majd a sonkaszeleteket tálcára terítjük, 1-1 jó evőkanál fűszeres burgonyát halmozunk rá és felgöngyöljük.
Most sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük, a tetejükre 1-1 fél szelet paradicsomot teszünk, frissen őrölt borssal megszórjuk és végül 190°C -os sütőben 15-20 perc alatt pirosra sütjük.
Ha elkészült, forrón tálaljuk és ízlés szerint friss salátát kínálunk hozzá.
| Hozzávalók: | |
| 1 v. több kg | C típusú (lisztesen szétfövő) burgonya |
| 20 db | vékony szelet füstölt sonka vagy tarja |
| 0,5 dl | olaj |
| 1 db | közepes vöröshagyma |
| 1 csokor | petrezselyem |
| 2 db | tojás sárgája |
| 3 db | paradicsom |
| frissen őrölt bors, só |
Dödölle
A meghámozott burgonyát puhára főzzük, annyi vízben, amennyi ellepi. A főzőlével együtt pépesítjük és annyi lisztet adunk hozzá fokozatosan, amennyit felvesz. Még ragadjon, de már legyen formázható. A zsíron üvegesre pároljuk a hagymát, ebbe szaggatjuk zsíros kanállal a galuskát és kérgesre pirítjuk, miközben a hagyma rákaramellizálódik. Magában tejföllel, vagy vadételek mellé köretnek adjuk. Zalai étel, ár-érték arányban az egyik legnagyszerűbb dolog a világon.
| Hozzávalók: | |
| 1 kg | burgonya |
| 1 db | vöröshagyma apróra vágva |
| liszt, sertészsír, sópetrezselyem |
Sörkorcsolya, borszánkó – Krumplilepény ezerképpen
Azt nagyjából tudjuk, hogy a krumpli elterjedése a Kárpát-medencében az 1780-as években kezdődött, amikor II. József adókedvezménnyel támogatta a termesztését. Arról azonban semmilyen adatunk nincs, hogy kinek jutott először eszébe lereszelni, majd liszttel, borssal és sóval összekeverve zsírban kisütni.
Gyaníthatólag ez akár egy időben többeknek is eszébe juthatott, különben mi indokolná, hogy majd’ ugyanaz az étel számos – némely gasztronómusok szerint több mint harminc – néven ismert. Tócsni, lapcsánka, cicege, gánica, görhöny, prósza, placki, bramborák, hogy csak a legismertebbeket említsük. A tócsni – szólítsuk így – népszerűségét egyrészt olcsóságának, másrészt egyszerűségének köszönheti. No meg annak, hogy igen jól csúszik rá a sör meg a bor. Nem sok hasonló, a poharazást segítő, az alkohol hatását mérséklő sós, fűszeres harapnivaló veszi fel vele a versenyt. Meg is illeti múlt századi eleink szép titulusa: sörkorcsolya, borszánkó.
Valószínű, hogy alig-alig létezik két egyforma végkifejlete. A változatosságot jelentheti a felhasznált alapanyagok különfélesége, de az elkészítés módozata is. Egy biztos: krumpli nélkül elképzelhetetlen. Az alaprecept feltételezhetően még nem tartalmazott tojást. A pépesre reszelt krumpli elegendő levet eresztett ahhoz, hogy liszttel és fűszerekkel homogénre keverve az alapanyag összeálljon. Ezután már csak forró zsírban kellett kisütni a leveseskanálnyi, kisujjnyi vastagságra ellapogatott masszát.
Manapság persze már tojás is dukál bele a liszt, a krumpli, a bors és a só mellé. Ezek a klasszikus tócsni fő alkotóelemei. De ajánlatos főszereplő a fokhagyma és a tejföl is. Sokan a présen átnyomott fokhagymát közvetlenül a nyers masszához adják, míg mások tejföllel elkeverve a megsült tócsnit kenik meg vele.
Számottevő a különbség attól függően is, hogy a krumplit milyen reszelővel dolgozzuk meg. Amennyiben kislyukúval, akkor sokkal homogénebb masszához jutunk, és a végeredmény is lágyabb, palacsintásabb tócsni lesz. Ezzel szemben a nagylyukú reszelő szinte szalmakrumplit eredményez, ami a többi alkotórésszel elkeverve, a kisütés után is megőrzi” harapnivalóságát”.
Az előzőektől némileg eltér a krumliprósza. A meghámozott burgonyát nyersen aludttejbe reszeljük, hozzátesszük a lisztet, megsózzuk és jól összekeverjük. Általában nem serpenyőben, hanem kizsírozott tepsibe öntve sütik meg, s a sütés utolsó szakaszában hintik meg pirított hagymával, löttyintik nyakon tejföllel.
A bukovinai székelyek viszont a több vödörnyi nyersen reszelt krumplit addig hagyják állni, míg a sűreje leülepszik és a leve leönthetővé válik. Ezután az üledéket forrázzák, és liszttel, kovászmaggal keverik, majd kanállal káposztalevélre mérve kemencében sütik ki. Az így készült „leppalacsintát” ezután kenyérként eszik.
Sokan a svájci rösztit is a tócsnifélék közé sorolják, annak ellenére, hogy nem nyers, hanem héjában főtt burgonyát reszelnek le hozzá, amit sóznak, borsoznak, majd vajon mindkét oldalán megsütik. Ehhez leginkább a mi dödöllénk hasonlítható.
Ennél a meghámozott, apróra vágott krumplit puhára főzzük. Ezután sem vesszük le a tűzről, hanem saját levében pépesre törjük, majd liszttel állandó kevergetés mellett csomómentesre keverjük. Végül apróra vágott dinsztelt hagymával összedolgozva diónyi galuskákat szaggatunk belőle, és serpenyőben megpirítjuk.
Mint látható, a krumplilepény sikertörténetének titka talán az, hogy olyan alapétel, amelyet mindenki, különösebb pénztárcanyitogatás és főzési gyakorlat nélkül, el tudott és el tud készíteni. Hosszú téli hétvégeken különösen hálás foglalatosság.