---

Küszöbön az új növényegészségügyi szabályozással összefüggő végrehajtási rendelet megjelenése

---

BURGONYAFESZTIVÁL Gyulatanya 2019.

Bédalin Kft. ismét részt vett a gyulatanyai Burgonyafesztiválon, melyről videó beszámoló itt tekinthető meg: http://burgonya.hu/keptarhaz/2019-2/.

Burgonyabemutató Gyulatanyán

---

---

Gyenge az idei burgonyatermés

A magyarországi fogyasztás 75-80 százalékát fedezi a hazai termés, emellett az elmúlt években 22-28 ezer tonna volt az import étkezési burgonyából.

A burgonyatermesztés végleges termésbecsléséhez gyűjtött adatok szerint idén hektáronkénti mindössze 23,9 tonnás termésátlagra lehet számítani, szemben az optimális 40 tonnával

• közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Idén a burgonya kezdeti fejlődése az aszályos időszakra tevődött, ezért a tőszám-beállottság sok helyen alacsonyabb volt az optimálisnál. Aki az aszályban nem öntözött, az gyenge közepes termésre számíthat. A csapadékosra fordult időjárás már kedvezett az állományoknak, de azokon a helyeken, ahol több csapadék hullott, jelentős belvíz is kialakult, és az állomány víz alá került. A burgonyabogárral is sok probléma volt, a folyamatos inszekticides kezelés ellenére is jelen voltak és pusztították a lombozatot.

Jelenleg Magyarországon – a területalapú támogatási kérelmek adatai alapján – üzemi méretben 8088 hektáron termelnek burgonyát; mintegy 200 ezer tonna körüli az éves üzemi burgonyatermés, ehhez jön még hozzá a háztáji termesztés. Azaz gyakorlatilag fél évszázad alatt a tizedére csökkent a burgonyatermesztés.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis 1960-ban hazánk 3 millió tonna burgonyát termelt, 1990-ben 1,2 milliót, a 2000-es évek elejére ez 784 ezer tonnára csökkent.
A magyarországi fogyasztás 75-80 százalékát fedezi a hazai termés, emellett az elmúlt években 22-28 ezer tonna volt az import étkezési burgonyából, ami a legnagyobb mennyiségben Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezett. A burgonyaexport 5-10 ezer tonna, elsősorban Romániába és Csehországba irányul. Mindemellett nagyon magas a késztermékek behozatala.

• A feldolgozott, fogyasztásra előkészített fagyasztott késztermékből 40-46 ezer tonnát importálunk, a legtöbbet Hollandiából és Lengyelországból. Érdekes módon a 10 ezer tonna körüli ilyen exportunk nagy része is Hollandiába és Lengyelországba megy.
  A piac tisztítása terén eredményes volt a szaktárca 2016. évi intézkedése, amely rendeleti szinten szigorította az étkezési burgonya forgalomba hozatali szabályait. Eszerint csak olyan étkezési burgonya kerülhet kereskedelemi forgalomba, amely ép, nincs eltávolított része, nem hiányos, tiszta és kemény, legkisebb átmérője pedig nem lehet kisebb 3,5 centiméternél. Az előrecsomagolt és ömlesztett áru is csak azonos eredetű, fajtájú, minőségű, héj- és hússzínű burgonyagumót tartalmazhat. A csomagoláson minden esetben fel kell tüntetni a megnevezést, a fajtanevet, a csomagoló és forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, a származási országot, valamint a burgonya főzési típusát.

A burgonya egyedileg nem azonosítható, gyorsan forgó tömegcikk, emiatt alanya számos visszaélésnek, illegális beszerzésnek és kereskedelemnek. Ugyanakkor az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) nagymértékben kiszűrte a korábban jellemző illegális burgonyaszállítmányokat. Az ágazatot segíti továbbá, hogy 2017-től a burgonyatermelés is részesülhet a zöldségnövények termeléshez kötött támogatásából.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/gyenge-az-idei-burgonyatermes-1135541/

---

Friss prognózis: novemberig marad a forróság!

Elkészültek az őszi időjárási előrejelzések, amelyek azt mutatják, hogy valójában idén Európában elmarad az ősz. Ehelyett tovább folytatódik a nyár Nagy-Britanniától Ukrajnáig. Skandináviában további erdőtüzekkel kell számolni, Kelet-Európában meleg lesz.

Az Európát két vállra fektető forróság után, amely egész nyáron jellemző volt és a kontinens északi részét is gyötörte, tovább folytatódik a nyár egészen az ősz végéig. Némi változásra Dél-Európa számíthat, ahol esősre fordul az idő – derül ki az accuweather.com írásából. A friss előrejelzés sorra veszi a kontinens nagy térségeit.

A brit szigeteken, Franciaországban és Németországban folytatódik a nyár, azzal a különbséggel, hogy októberben valamelyest azért enyhülni fog a meleg. Az átlagos hőmérséklet 1-3 Celsius-fokkal lesz a megszokott felett Nagy-Britanniában – mondja Ala Reppert, az AccuWeather vezető meteorológusa. Hasonló, ennél valamivel nagyobb pozitív eltérés várható Franciaországban, Hollandiában és Németországban.

Európának ezen a részén némi enyhülést hozhat a november, amely esőkkel köszönt be Nagy-Britanniától Németországig. Ennek a mezőgazdasági is örülni fog, mivel véget vet az elmúlt hónapok szárazságának. A legtöbb csapadék Írország és Skócia egyes tájain várható. Aki Párizsba, Brüsszelbe vagy Kölnbe készül novemberben, az esős időre számítson.

Dél-Európában változás jön

Olaszországban, Görögországban és a Nyugat-Balkánon nagy viharok pusztítottak a nyáron, miközben a Balkán többi részén a forróság tette próbára az embereket. Ez az időjárás kitart szeptemberig, azt követően aztán megjön az eső, amely októberben és novemberben is kitart. A lassú esőfrontok Olaszországból indulva a Balkánon át érik el Görögországot.

Az erdőtüzek veszélye megszűnik, viszont áradások lehetnek – főként olyan vidékeken, amelyeken az előbbiek kipusztították a vizet megkötő növényzetet. A több csapadék enyhíti ugyan a hőséget, de a szeptember így is melegebb lesz a megszokottnál. Az ősz további két hónapja az átlagosnál hűvösebb időt hoz.

Észak-Európa elesik

Skandináviában évtizedek óta nem látott szárazságot hozott a forró nyár. Svédországban ötvenezer hektár területen égett le a növényzet. Az időjósok szerint az átlagosnál szárazabb idő az ősz nagy részén át kitart Európának ezen a részén. Nem látnak olyan esőket, amelyek jelentősen enyhítenék a szárazságot, s ezzel mérsékelnél az erdőtüzek veszélyét.

Meleg és szárazság Kelet-Európában

Kelet-Európa lakói úgy fogják érezni, hogy egy soha véget nem érő nyárban élnek, miután a forró időjárás az ősz végéig kitart. Még olyan északi fekvésű területeken is az átlagosnál magasabb hőmérsékletek várhatók, mint Lengyelország, a balti államok és Ukrajna. Miközben Európának ezen a részén októberben rendszerint hűvösre fordul az idő, idén ez nem várható.

A kirándulóknak szép ősz ígérkezik, ám a mezőgazdaság meg fogja érezni a terméshozamok visszaesését. A meleg kitartásával párhuzamosan erősödik a szárazság veszélye. Az utóbbi főként Ukrajnát Moldovát, Romániát és Fehéroroszországot fogja sújtani. A várva várt csapadék nem jön meg az ősszel, ami egyben a tél, a nagy havazás korai érkezését is valószínűtlenné teszi.

Olyan alacsony a meleg, csapadékszegény időjárás miatt a Duna vízállása, hogy kilátszik a folyóból a Gellért-hegy lábánál lévő Ínség-szikla

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/prognozis-november-meleg-idojaras.668183.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=lin

---

Idén Európa is magyarországi klímán termel

Hazánkban nem szokatlan a nyári szárazság és az aszályos időszakok sem ritkák. Most azonban Észak-Nyugat Európa is megismerheti a kontinentális nyarak mezőgazdaságra és különösen a burgonyatermesztésre gyakorolt hatását.

Magyarországon sikeres, biztonságos burgonyatermesztés csak öntözés mellett lehetséges. Európa nagy burgonyatermesztő régióiban (Hollandia, Belgium, Észak-Németország, Észak-Lengyelország, Észak-Franciaország, Anglia, Skócia, Írország) azonban az égi áldás is elegendő volt, hogy rekordterméseket érjenek el. Most azonban a globális fölmelegedés, a klímaváltozás hatására a szokásos éves csapadékmennyiségnek a töredéke esik csak. Skóciában, az ottaniak elmondása szerint 60 éve nem látott kánikula sújtja most az országot, de a német gazdák is 40 éve nem emlékeznek ilyen szárazságra.

Az idei vetésterületek aránya az EU burgonyatermesztő régióiban összességében nem változott jelentősen a tavalyihoz képest. A fajtaválasztásból azonban egyértelműen látható, hogy az ültetett burgonya aránya erősen eltolódik a feldolgozóipari fajták irányába. Ezt erősíti az a tény is, hogy az utóbbi évben a belga burgonya feldolgozóipar 1 millió tonnával növelte a kibocsátását.

Hogyan hat az időjárás a burgonyapiacra?

A korai burgonya termésadataiból jól látszik, hogy a belga termésátlag többéves mélyponton van (cca. 23-25 t/ha). Ez már közvetlen hatással volt a 2019-es áprilisi szerződéses burgonyaárakra is. Bár ez a mutató nagyon változékony, mégis beszédes, hogy míg 2018 áprilisára 16 €/q áron, addig 2019 áprilisára 29 €/q áron lehet szerződni hasábburgonya alapanyagra.
A tavalyi árhoz képest a német korai burgonya ára is magasabb szinten stabilizálódott (2017.07.25: kb. 20 €/q, míg 2018.07.25:kb26 €/q. Ez is azt mutatja, hogy a burgonya 5 éves gazdasági átlagteljesítménye talán idén fogja meghálálni a gazdáknak a gondoskodást. A jó ár mellé azonban áru is kell, jelenleg egyes német régiókban 60-70%-os terméskieséssel számolnak.

Forró a helyzet Angliában is

Az angliai csomagolóüzemek is árut keresnek, a brit gazdák ugyanis inkább a földben hagyták a korai fajtákat is, bízva abban, hogy jobbra fordul az időjárás, és több termést tudnak majd betakarítani. Az időjárás azonban a szigetországban sem javul tartósan, az alkalmanként lehulló 7-10 mm-nyi csapadék nem sokra elég. Kitűnő minőségű burgonya akár 54 €/q áron is gazdát cserélhet.
Míg tavaly a feldolgozóiparnak szánt többlettermés elárasztotta a hazai étkezési burgonya piacot is (lenyomva az árakat kérdéses minőségű áruval), addig idén a növekvő európai vetésterület ellenére sem lesz valószínűleg elég alapanyag a feldolgozóiparnak. Már hallani híreket, hogy étkezési burgonyát (mindent, ami süthető) vásárolnak fel üzemek és ez a trend várható a jövőben is. Csapadék híján a késői fajták termésének is vége, nagyobb lesz a feldolgozóipar hiánya.

A lengyeleknél csak egy kicsivel jobb

Lengyelország vetésterülete 300.000 ha körül látszik stabilizálódni az utóbbi években. A termelőknél már most kötnek le étkezési burgonyát a kereskedők, mert Európa szerte alacsonyabb termésekre számítanak. Jelenleg stabil a burgonya ára, kereslet és kínálat is van a piacon.
A lengyel gazdák örülhetnek, mert az idén mindent jó áron fognak tudni értékesíteni, kérdés, hogy lesz-e elég árujuk nekik is? Szinte a déli határukig sújtja őket is a nyári forróság. Az ukrán termés jónak ígérkezik, és jelenleg stabil az ár is, Oroszország felvevőképessége állandó piac az ukrán burgonyának. Az eddigiek alapján elmondható, hogy idén a hasábburgonya rövid lesz és drága.

A vetőmagpiac

A késői ültetés, a szárazság és a hőség hatására a vetőgumók kötésszáma nem túl nagy. A vegetáció során összegyűjtött csapadék miatt azonban több nagyméretű gumóra lehet számítani Európa fő vetőmagtermő régióiban. Így minden tekintetben komoly terméskieséssel számolnak a vetőmagszaporítók.

Mit tegyen a magyar gazda és a kereskedő?

Úgy néz ki, hogy az idei burgonyatermést érdemes lesz betárolni, a szezon végére ugyanis komoly áruhiány várható, az étkezési burgonya ára tehát az egész szezonban jónak ígérkezik. Feltéve, hogy a termelő megfelelő feltételekkel és körülmények között tudja tárolni az egészséges burgonyáját. Az alacsony minőségű áru mind nehezebben talál magának helyet a hazai piacon.

A hipermarketek magasra tették a lécet

Az élelmiszerláncok minőségi elvárásai évről évre szigorúbbak, lassan már csak mosott, makulátlan burgonyát lehet beszállítani. Az idén várhatóan nem lesz gondjuk a gazdáknak az értékesítéssel. A minőségi burgonya termés alapja azonban a fémzárolt vetőgumó, a megelőző növényvédelem és az öntözés.
Kereskedőként érdemes az árut mielőbb megvásárolni, és egyeztetni a termelőkkel a szerződéses termeltetésről a jövőben. A biztos termeltetés alacsonyabb kockázatú, hosszútávú stabil működést tesz lehetővé a kereskedelmi és a termelői oldalon. A termelői árak lenyomása, a termelők kivéreztetése nem lehet érdeke a lelkiismeretes kereskedőknek.

Jövőre gondolva

Mielőbb be kell szerezni a vetőburgonyát, le kell előlegezni a 2019-es igényeket. Fajtától függetlenül minden cégnél terméskiesés várható, így könnyen előfordulhat, hogy a termelő nem kap majd abból a fajtából, amit ültetni szeretne. Más okok miatt ugyan, de a 2017/18-as vetőburgonya szezonhoz hasonló hiányok jelentkezhetnek.
Növényegészségügyi hatása az időjárásnak nem lesz a vetőgumókon, de átvételkor mindenképpen meg kell vizsgálni a gumókat. A vetőgumó csomagolása csak szállításra szolgál. A vásárolt árut ládákban tároljuk.

Harc az aszály ellen

A magyar gazdák jól ismerik azt, amikor a hőség és a szárazság miatt elmarad a termés, újrahajtanak, babásodnak a gumók a bakhátban. Aki burgonyát termeszt, megtanulhatta, hogy az már csak öntözhető táblában, fémzárolt vetőmagból, csúcsteljesítményű fajtákkal lehet gazdaságosan.
Talán idén a várható jó áraknak köszönhetően megtérül majd a burgonyatermesztők kitartása. Bár most enyhülés érkezett hidegfront formájában a régióba, épp ideje, hogy Európa is megtudja, micsoda feladat tartósan 30 C fokos hőmérsékleten és eső nélkül burgonyát termeszteni.
Kíváncsian várjuk szezon végén a termésátlagokat.

Közzétéve Szabó Kristóf 2018. augusztus 13

---

Németország keleti felében aszályriadó: oda az árpa fele

Pusztít az aszály az északi- és a volt NDK területén lévő kelet-németországi gazdaságokban. Az őszi árpából a tavalyinál akár 30-50%-kal is kisebb termés várható, de a repce, a búza termésében is sokfelé „teljes kudarc” várható a szász gazdaszövetség szerint.

A cukorrépa, a burgonya és a kukorica is már kórosan vízhiányos.

A homokos területeken a legnagyobb a baj, ahol a talajnedvesség már a kritikus szint alá csökkent több régióban, mondta Wolfgang Vogel, a Német Gazdaszövetség, a DBV elnökhelyettese.

Az extrém szárazság miatt rendkívül korán indul az – elmúlt
20 év legrosszabb termését ígérő – idei aratás a térségben. Az aszály miatt takarmány ellátási gondokra és drámaian kis bevételre számítanak az idén a gazdák.

Az érdekképviseleteik segélyezési program beindítását sürgetik a kormánynál. Rossz jel, hogy hasonló gondot okoz a szárazság már a Balti-tenger térségében, Dániában, Lengyelországban is.

Forrás: Haszon Agrár Magazin

---

A génszerkesztés nem GMO!

Nem génmódosítás, hanem támogatandó precíziós növénynemesítés, ha egy élőlényen belül biotechnológiai beavatkozással módosul a genetikai összetétel.
Így értelmezte a génszerkesztés (CRISPR) biotechnológiai módszerét Nagy István agrárminiszter a parlament Mezőgazdasági Bizottsága ülésén. Szerinte a precíziós nemesítéssel változásokat lehet elérni, amelyek a természetben is emberi beavatkozás nélkül is végbemehetne, csak tíz-húsz, vagy százmillió év alatt.
E precíziós eljárásokkal felgyorsíthatók ezek a természetben egyébként is végbemenő mutációs folyamatok.
A hazai kutatóknak ez a visszaigazolás, a kormányzati retorikában áttöréssel felérő.

kijelentés a lehető legjobbkor jött. A gyors génszerkesztési módszerekre égető szükség van, hogy „GMO-bojkott” miatt nehéz helyzetbe került hazai nemesítés a világ élvonalába léphessen. Azt a tárcavezető is elismerte, kitörést jelenthetnek a GMO-k miatt kialakult magyarországi patthelyzetből.

Forrás: Haszon Agrár Magazin

---

Burgonya termesztő zsák

Beszerezhető: http://dolcevitakonyha.hu/index.php/konyhakert/burgonya-termeszto-zsak-7338.html

---

Öko burgonya piaci helyzete Európában

---

Nincs, aki betakarítsa a termést

Miközben egyre nagyobb gondot okoz a magyar mezőgazdaságban a napszámosok hiánya, hasonló problémákkal küzd Németország és Ausztria is. Több száz alkalmi munkás hiányzik a betakarításoknál. Korábban Kelet-Európából érkeztek a munkavállalók a magasabb bérek miatt, de a gazdasági helyzet javulása miatt kevésbé vonzó a nyugati idénymunka.
A német gazdálkodók szeretnének Ukrajna felé fordulni, de az ország nem tagja az Európai Uniónak, ezért a német kormány segítségére is szükség lenne.
Hasonló a helyzet Ausztriában, ahol sem a munkanélküliek, sem a menedékjogot kérők nem kapkodnak a nehéz fizikai munkákért. Mivel az 1800 forintnak megfelelő órabér már nem elég, csökkenhet a vetésterületek mérete.

Forrás: A Haszon magazin napindító hírlevele
2018. 05. 23.

---

Termőföld árak az Európai Unió országaiban

Forintban számolva csaknem kétmillióval tovább nőtt az EU-ban – amúgy is a legdrágább – holland termőföld ára 2014-2016 között. Az Eurostat felmérése szerint átlagosan így már több mint 19,5 millió forintot kell fizetni egy hektárért Hollandiában. Azaz 22-szer többet, mint a legolcsóbb – hektáronként 871 ezer forintos – horvátországiért.

Hollandiát Olaszország (12,4 millió Ft/ha), majd nagy különbséggel Németország (6,9 millió Ft/ha) és fej-fej mellett Írország (6,6 millió Ft/ha) illetve Dánia (6,6 millió Ft/ha) követi a rangsorban.

A top ötbe már Spanyolország sem fért be kevesebb mint 4 millió Ft/ha-os árral. Magyarország – s a régióban Lengyelországtól, Csehországtól lemaradva, de Bulgáriát (1,2 millió Ft/ha), a balti államokat, Horvátországot megelőzve (csaknem 1,3 millió Ft/ha-ral) – csupán a rangsor utolsó negyedébe került.

A vizsgált időszakban amúgy szinte minden országban drágult a termőföld, csak Írországban (-1,5 millió Ft/ha-tal) és Görögországban (-231 ezer Ft/ha-tal) lett olcsóbb.

---

Példátlan kísérlet a Holdon

Az űrkutatás történetében eddig egyedülálló kísérletre készül Kína. Egy idén felbocsátandó Hold-kutató űrszondája az égitest Földről nem látható, túlsó oldalán száll le, és növényeket virágoztat a bolygó élettelen felszínén. Vetőburgonyát és egy kis termetű virágos növényt, a káposztával és a mustárral rokon lúdfű magjait, valamint selyemhernyópetéket is visz magával, hogy végrehajtsa az első biológiai kísérletet a Holdon. A kutatók remélik, hogy a növények kihajtanak és virágot hoznak. A folyamatot kamerával örökítik meg, és élőben sugározzák a Földre. A holdbéli mini ökoszisztémát 28 kínai egyetem tervezte meg.

Marsi felszín	Burgonya a Földön marsi körülmények között	Lúdfű (Arabidopsis thaliana) Használják modellorganizmusként

Forrás: https://haszon.hu/friss-hirek/110149-eletet-visznek-a-holdra.html

---

Lehet krumplit termeszteni a Marson?

A Nemzetközi Burgonya Központ (International Potato Center, CIP) elindított egy kísérletsorozatot, hogy megállapítsák, termeszthető lenne-e a krumpli marsbéli körülmények között. A Limai Műszaki Egyetem kutatói a marsi időjárási feltételeket egy hermetikusan lezárt CubeSat tárolóval szimulálták. Az első eredmények biztatók.

A Potatoes on Mars-projektet a CIP azért indította, hogy megvizsgálják, hogy reagál a krumpli a szélsőséges körülményekre, és hogy megtudják, túlélhetik-e az olyan, a Földön előforduló éghajlati anomáliákat, mint a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás.

Julio Valdivia-Silva, a NASA Ames Research Center munkatársa szerint a mostani fázis igen fontos része a ksérletnek. Ha a növények tolerálják az extrém körülményeket, amiknek kiteszik őket a CubeSatban, jó eséllyel megteremnének a Marson is. A kutatók többféle növényfajtát is kipróbálnak, hogy megállapítsák, melyek teljesítenek a legjobban a teszteken: tudni szeretnék, mik a krumpli túlélésének legalapvetőbb feltételei.

A CubeSatban egy tároló van a gumókkal és a termőfölddel. A légmentesen zárt környezetben a CubeSat szállítja a tápanyagban gazdag vizet, szabályozza a hőmérsékletet – a marsi éghajlatnak megfelelően –, imitálja a légnyomást, illetve az oxigén és szén-dioxid szintjét. A beépített szenzorok folyamatosan figyelik a különböző feltételeket, és élőben rögzítik a termény csírázását.

A CIP krumpliszakértője, Walter Amoros szerint a krumpli nagy előnye, hogy remekül alkalmazkodik szélsőséges körülményekhez is. A CIP kimondottan olyan burgonyafajtákat tenyésztett, amik kibírják a túl sóssá váló talajt vagy a szárazságot is. A CIP 2016-ban megtalálta a marsi termőtalaj földi párját a dél-perui Pampas de La Joya sivatagban. A földet a limai La Molina állomásra szállították, és megkezdték a kísérleteket. A CIP ekkor talált rá először bizonyítékot, hogy a krumpli nagyon is megélhet a marsi talajban.

Forrás: http://index.hu/tudomany/2017/03/10/lehet_krumplit_termeszteni_a_marson/

Olvasd el ezt is: http://burgonya.hu/erdekessegek/#Krumpli_a_Mars_bolygón

---

A marsi krumplitermesztés lehetőségét vizsgálja a NASA

A nagy sikerű Mentőexpedíció című filmben a főhős úgy élte túl marsi megpróbáltatásait, hogy burgonyát termesztett a vörös bolygón. A sci-fi, úgy tűnik, elindította a NASA kutatóinak fantáziáját is, ugyanis az amerikai űrügynökség most azt vizsgálja, hogy lehet-e krumplit termeszteni marsi körülmények között.

A perui nemzetközi burgonyaközponttal (CIP) együtt folytatott kísérletben laboratóriumban hozzák létre a marsi légkört, a vetéshez a vörös bolygón talált anyaghoz igen hasonló közeget, a Pampas de La Joya-sivatag talaját használják – tudósított az abc.net.

Nemcsak azt tesztelik, vajon a jövőbeli emberi kolóniák képesek lesznek-e saját növényeik marsi termesztésére, hanem azt is, hogy lehet élelmet termelni zord földi viszonyok között.

Itt is hasznosíthatjuk a tapasztalatokat

“Hogy lehetne jobban tanulmányozni a klímaváltozást, mint ha a kétmilliárd éve halott bolygón próbálkozunk növényültetéssel? Ha a Mars extrém viszonyai között képesek vagyunk erre, földi életeket is menthetünk” – vélte Joel Ranck, a CIP munkatársa.

A kísérlettel fel szeretnék hívni a figyelmet a krumpli alkalmazkodóképességére, valamint további növénytermesztési kutatásokat és kísérleteket szeretnének végezni a Föld kietlen vidékein, ahol alultápláltság és szegénység uralkodik.

A Mars légkörének majdnem 95 százaléka szén-dioxid, ez jót tehet a burgonyának, amelynek hozama kétszerese-négyszerese is lehet az átlagos földi körülmények között termesztett gumóénak. A CIP szerint a burgonya kitűnő C-vitamin-, vas- és cinkforrás, olyan mikrotápanyagokat tartalmaz, amelyekben hiányt szenved a Föld sok alultáplált népcsoportja.

Forrás:
http://www.abc.net.au/news/2015-12-23/nasa-plans-to-grow-potatoes-in-mars-like-conditions/7050842
http://timesofindia.indiatimes.com/home/science/Potatoes-to-be-grown-on-Earth-under-Mars-like-conditions/articleshow/50290852.cms
http://www.origo.hu/tudomany/20160109-mars-nasa-krumpli-kutatas.html

---

Krumpli a Mars bolygón

Mentőexpedíció című amerikai film

A tudomány ünnepe filmen

Ridley Scott új filmjének jelentős részét Magyarországon forgatták, a marsi külső helyszínek kivételével, amelyeket a jordániai sivatagban vettek fel.

Az egész történet nagyszerűsége abban rejlik, hogy megmutatja a tudomány és a racionalitás erejét. A film egyszerűen szólva arról szól, hogy mi történik, ha egy tudós a Marson reked. A rendező szerint a Mentőexpedíció a Robinson sci-fi változata, ami az alap szituációra igaz is, de megemlíthető, még Jule Verne Rejtelmes szigete, ahol ugyan többen rekednek egy szigeten, ám a technológiai leleményesség jóval nagyobb szerepet kap (már persze a 19. századi tudomány állásának megfelelően).

Persze a történet legfontosabb eleme a Marson ragadt fickó (aki egyébként botanikus), de szerepet kap az is, hogy mi történik közben a Földön.

Az az igazság, hogy senki sem tudja pontosan, hogyan reagál az emberi psziché ilyen körülmények között.

A főszereplő karaktere – Mark Watney, akit Matt Damon alakít – egy baromi okos és talpraesett fickó, aki tud röhögni a saját baklövésein.

Watney alapvetően egy életvidám, optimista alkat, aki nem omlik össze, hanem küzdeni akar. Ugyan tudja, hogy a hat főre szóló élelem az űrhajóban nem tartana ki a menetrend szerinti következő űrrakéta érkezéséig, viszont történetesen botanikus a szakmája, és tudását kamatoztatva krumplifarmot hozhat létre a bázison. 

A Mentőexpedíció pofázós film, rengetegen magyarázzák benne, hogyan lehet minél kevesebb holtsúllyal útnak indítani egy felszálló egységet, vagy milyen módon lehet krumplit termeszteni a mostoha marsi körülmények között. Nincs benne semmi maszlag, ez nem technoblabla, elvileg minden megtörténhet így, ilyen formában.

Csak a számolgatás marad: a marsi bázis hány négyzetméterén kell krumplit termeszteni, hogy kitartson négy évig?

A film tartalmaz egy egyetemes üzenetet: Az előttünk álló akadályok, legyenek bármilyen nehezek is, végül leküzdhetőek.

Forrás: http://addiktiv.hu/filmek/mentoexpedicio-2015-kritika/

---

Támad a hőség? – Tízmilliárdokat adnának öntözésre

Összesen 53 milliárd forintot különítenek elé vízgazdálkodási (öntözési) célokra az uniós jóváhagyás alatt álló új magyar vidékfejlesztési programban. Ma Magyarországon az öntözhető terület nagysága 100 ezer hektár alatt van, miközben 330 ezer hektárra lenne igény, a klímaváltozás pedig várhatóan a kétszeresére növeli az aszállyal érintett területek nagyságát.

A tervek szerint 53 milliárd forintot különítenek el a gazdák számára új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra az új vidékfejlesztési program 1250 milliárdos forrásából – közölte Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy szarvasi konferencián. A forrásokra csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak, a támogatási intenzitás legfeljebb 50 százalékos lesz. A programot a következő hetekben hagyják jóvá véglegesen, és várhatóan év végén, vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat.

Felére csökkent az öntözött terület

Magyarországon az öntözött területek nagysága 100 ezer hektár alatt van, ami jóval alulmúlja az uniós átlagot, ráadásul 1990 óta mintegy a felére csökkent. A klímaváltozás várhatóan átlagosan három százalékkal növeli a nettó vízigényt, a régióban azonban ennél nagyobb lesz a növekedés.

Miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény – állapította meg Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Van, ahol a pénz hiányzik, van, ahol a vízkivételi lehetőség. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon.

Aszálykészültségi szinteket dolgoznak ki

Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is. Egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Létrehoztak egy aszálymonitoring csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki. Emellett szeptember végéig elkészítik a vízügyi ágazat legfontosabb feladatait rögzítő Kvassay Jenő Tervet, amelyet reményeik szerint legkésőbb decemberben a kormány elé terjesztenének.

 http://www.agrarszektor.hu/agrarvidek/egyeb/tamad_a_hoseg_tizmilliardokat_adnanak_ontozesre_.5061.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel

---

A szénhidrátok segítették a nagy agy kialakulását az embernél

Az emberek több fontos tulajdonságban különböznek az emberszabású majmoktól. Egyik ezek közül a sokkal nagyobb agy. Az új kutatások szerint ennek létrejöttét a sok szénhidrát fogyasztása segítette elő.

Az emberi agy a szervezet energiaszükségletének negyedét igényli. Ilyen sok energiát tartalmazó ennivalóhoz azonban nem volt könnyű hozzájutni az elődeinknek.

Energiadús keményítő

Több mostanában végzett kutatás eredményeit felhasználva egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a korai embereknek a keményítőtartalmú élelmiszerek étrendbe iktatásával sikerült fedezniük a megnövekedett agy miatti többlet energiaigényt. Elméletüket a Quarterly Review of Biology folyóiratban publikálták.

Kulcsfontosságú amiláz

A keményítőt az emberi nyálban található amiláz enzim segít lebontani. Főemlős rokonainkkal összehasonlítva – amelyek elsősorban rostokban gazdag, alacsony szénhidráttartalmú növényi anyagokkal táplálkoznak – az emberekben az amiláz génnek sokkal több másolata található meg, s ez lehetővé teszi a szénhidrátok sokkal jobb lebontását és a plusz energia jobb felhasználását.

A tanulmány szerzői meg vannak győződve arról, hogy idővel elterjedt ez az emberi agy növekedését lehetővé tevő adaptáció. Úgy gondolják, hogy ez nagyjából 800 000 éve történhetett.

Ráadásul, amikor főzni kezdtük a keményítőtartalmú élelmiszereket, akkor még sokkal könnyebbé vált a szervezet számára a lebontás és az extra kalória kivonása.

A burgonyában is sok a keményítő

Szénhidrát nélkül nincs elég energia

Napjainkban az agyunk nagyjából az elfogyasztott energia negyedét használja fel. Ez szénhidrátok nélkül nem vált volna lehetségessé, írják a tanulmány szerzői.

A paleo étrend hívei valószínűleg jól teszik, ha némi keményítőtartalmú étellel is kiegészítik a diétájukat.

http://www.origo.hu/tudomany/20150814-agy-szenhidratok-kaloria-energiaszukseglet-kemenyito-paleo.html

---

Magyar burgonyanemesítők – AGNELLI JÓZSEF

növénynemesítő, római katolikus pap

Született: 1852. február 23. Szakolca (ma Szlovákia a nagyszombati kerület szakolcai járásának székhelye)
Meghalt: 1923. augusztus 6. Holics (ma város Szlovákiában a nagyszombati kerület szakolcai járásában.

Tanulmányai: Az Esztergomi Papnevelő Intézetben végzett, pappá szentelték (1876).

Életútja: Laskóújfaluban (1876–1877), Holicson káplán (1877–1883), Csáriban (1884–1914), Holicson plébános (1914–1923).

Az egyik első és legismertebb magyarországi burgonyanemesítőként közel kétszáz fajta burgonyát, ill. több újfajta kukoricát és dinnyét is nemesített. Leghíresebb burgonyafajtái – a Magyar Kincs, a Parasztkedvelő – Franciaországban, Németországban és az USA-ban is elterjedtek. Gyógynövénytermesztéssel is foglalkozott.

Elismerések: Az ezredéves kiállítás díszoklevele (1896).

Tudományos eredményeit a Magyar Gazdák Lapján kívül elsősorban a Pharmazeutische Post, a Wiener Landwirtschaftliche Zeitung, a Droguisten Zeitung, ill. a Journal Pharmaceutique de New York közölte.

Főbb művei:

• Über die Cultur der Arzneipflanzen (Szakolcza, 1893);
• A gyógy- és műszaki növények termesztése (Sopron, 1915).

(Forrás: http://nevpont.hu/view.php?id=142 (Agnelli)

További ismeretek: Köztelek – Köz- és mezőgazdasági lap 1896. dec. http://www.omgk.hu/Digitarchiv/folyoiratok/Koztelek/1896/1896_103-104.pdf

---

Magyar burgonyanemesítők – TEICHMANN VILMOS

növénynemesítő

 

Született: Usti, Csehország 1898. október 29.
Meghalt: Debrecen, 1967. július 20.

Állami-díjas 1966

Édesapja cukorgyári munkás volt, édesanyja parasztszülők gyermeke, akitől a mezőgazdaság szeretetét örökölte. Az elemi és reáliskola elvégzése után 1916-ban érettségi vizsgát tett kitűnő eredménnyel. Az első világháborúban 17 évesen vesz részt az orosz fronton és tartalékos hadnagyként szerelt le. 1919-ben felvételt nyer a Bécsi Mezőgazdasági Főiskolára, ahol vizsgáit kitüntetéssel tette le. Tanulmányait kénytelen megszakítani, mivel szülei anyagi helyzete nem teszi lehetővé a fiúk taníttatását.

Dolgozik és tanul, ekkor kerül Magyarországra, Tornyospálcára, Eszenyi Jenő birtokára. A burgonyanemesítő telepen dolgozik gyakornokként, ahol annyi pénzt sikerült keresnie, hogy 1924-ben folytatja tanulmányait Bécsben. 1926-ban kitüntetéssel megszerzi a mérnöki oklevelet és visszatér Tornyospálcára. Átveszi az Eszenyi-féle birtok vezetését, ahol érett és sikeres kutatóvá válik. Munkáján keresztül megszerette Magyarországot, a szabolcsi tájat, egzisztenciát, családot itt teremtett. 1930-ban köt házasságot Sehnert Hildegárddal, házasságából három gyermeke született. Mindhárom gyermekre nagy hatással volt apjuk munkája, így választották élethivatásuknak a mezőgazdaság és a természettudomány egy-egy szakterületét. 1943-ban Kisvárdán megszervezi az Állami Növénynemesítő Telepet. 1944-ben a második világháború miatt a telep értékeit először az ország belsejébe, majd onnan Ausztriába menekítette.

1947-ben hazatérésre és szolgálattételre szólították fel. Ekkor kapta meg a magyar állampolgárságot és lehetővé tették számára, hogy visszatérjen Kisvárdára az általa felállított telep vezetésére. 1949-ben megalakult a Növénytermesztési Tanács és Teichmann Vilmost a tanács tagjává választották. A Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítő Bizottsága is felvette sorai közé, ahol a Burgonyatermesztési Osztály munkáját irányította, munkáját megbecsülték, sikereit elismerték. 1954-ben Munka Érdemrendet kapott. 1959-ben a Magyar Tudományos Minősítő Bizottsága a mezőgazdasági tudományok kandidátusává nyilvánította.

1966-ban saját kérésére nyugdíjazzák. Betegsége ellenére szaktanácsaival tovább segítette a telepen dolgozó munkáját. Tanítványai a lakásán is felkeresték, hogy beszámoljanak a kísérleteik eredményeiről, kikérjék a tudós véleményét. 1967. július 20-án hosszan tartó betegség után, 69 éves korában hunyt el. Sírja a debreceni Köztemető főkapuja közelében található. Így élt és dolgozott a leghíresebb magyar burgonyanemesítő, az ember, a kutató.

Kiváló növénynemesítő volt, többek között a Gülbaba, Áldás, Aranyalma, Krieger-Gyöngye, Őszirózsa, Margit burgonyafajtákat nemesítette.

Ezenkívül a Kisvárdai rozs, Fehérvirágú édes csillagfürt, Kisvárdai napraforgó, Homoki lucerna, rozs és sok más faj fémjelzi munkáját.

Számos szakcikkben és ismeretterjesztő dolgozatban számolt be munkájáról és fajtanemesítési módszeréről.

„Alkotó ember volt, és a magyar nemzet a legnagyobb elismeréssel kell, hogy adózzon emlékének!”

– Írta róla Rédei György professzor.

• A burgonyavédelem legfőbb szabályai (Dohy Jánossal és Szirmai Jánossal, 1953);
• Burgonyatermesztés (Rieger Bélával és Szabó Jánossal, 1954). – Irod. T. V. (Növénytermesztés, 1967. 3. sz.).

---

Magyar burgonyanemesítők – BARSY SAROLTA

növénynemesítő

Született: Arad 1903. november 20.
Meghalt: Győr 1980. április 20.

Az első világháború után családjával Tokajra majd Sopronba költözött. Időközben kereskedelmi érettségit tett. Érettségi után felvételt nyert a Zeneművészeti Főiskolára. Nagybátyja, az akkor itt tanító Ejury Lajos ösztönzésére mégis a Magyaróvári Gazdasági Akadémián kezdte el tanulmányait. 1933-ban szerzett oklevelet.

1934-ben a magyaróvári Országos Növénynemesítő Intézetben kezdte meg a működését. 1938-ban asszisztens, 1944-ben osztályvezető főadjunktus. Ebben az intézetben akkoriban tizenhárom növény nemesítésével foglalkoztak.

1949-ben a Somogy megyei Mariettapusztára helyezték át, ahol elsősorban burgonyanemesítéssel foglalkozott.

Kísérleteinek célja korai, fagy- és szárazságtűrő hibridek létrehozása volt.

Ő nemesítette ki a Somogyi Sárga, Somogyi Korai és a Somogy Gyöngye fajtákat. Munkássága elismeréseként 1962-ben Kossuth-díjat kapott.

Nyugdíjas éveit Mosonmagyaróváron töltötte.

Sírja a magyaróvári temetőben található, amelyet 2007-ben felújítottak.

---

Akcióterv a világ burgonyatermesztésére az EU agrárium és piacszabályozás keretében

A búza- és a rizshozamok eljutottak a teljesítőképességük határáig, annál is inkább, mert a hozamokat e növényeknél behatárolja a szár erőssége és teherbíró képessége. A burgonyánál lehetséges akár a hektáronkénti 120 tonnás termés is.

A burgonya a búza, a kukorica és a hántolatlan rizs után a negyedik legfontosabb népélelmezési cikk. Az elkövetkező 20 évben főleg a fejlődő országokban – elsősorban Indiában és Kínában – várható a burgonyatermelés legnagyobb felfutása.

Figyelmet érdemel a burgonya kongresszuson elhangzott öt pontos javaslat e fontos népélelmezési cikk termesztésének fejlesztésére:

• A vetőburgonya nemesítés és fejlesztés, kiegészítve a burgonya vetőgumóról való termesztés technológiai fejlesztésével.
• A hagyományos és molekuláris nemesítés összekapcsolása.
• A GMO-val szemben felmerült a fokozottabb sebezhetőség kérdése: minél egységesebb egy genetikai állomány, annál inkább sebezhető. De egy ún. előnemesített fajtát könnyebben fogadnak el a helyi közösségek. A biotechnológia vívmányait éppen úgy felhasználhatják a szegény, mint a gazdag országok termelői. A táplálkozás, az egészség-  és az élelmiszer-biztonság vívmányait korlátozások nélkül, szabadon kell eljuttatni a fejlődő világba.
• Okszerű gazdálkodás elengedhetetlen. Beleértve a természeti erőforrásokkal való kíméletes és takarékos gazdálkodást.
• A posztharveszt technológiák, vagyis a mezőgazdasági termékek betakarítás utáni kezelése, tárolása, a technológiák fejlesztése nagy tartalékokat rejt magában.
• Az információs technológiák fejlesztésének el kell jutni a farmerek világába is (számítógépes vezérlésű öntözés stb.).

---

Az újkrumplit megünneplik Svédországban

Ez az egyszerű gumós növény mentette meg annak idején a svédeket az éhen halástól. Manapság az egyik legnagyobb kedvencük ez a korai zöldség.

A századforduló idején nagy éhínség uralkodott Svédországban, ezért is vágtak neki sok ezren Amerikának. Az emberek fagyökereket, zuzmókat rágtak, és az újkrumpli megjelenése igazi ünnep volt. Szinte semmivel nem ízesítették az éhségűző gumócskákat, mégis manna volt számukra.  A stockholmi skanzen egyszerű, középkori házaiban is látható, hogy mindig volt külön fazék a krumpli főzésére és egy jó tüzű kemence a héjában való sütésre.

Az újkrumpli megjelenése ma is esemény, ugyanúgy várják, mint az eper szezonját. Ilyenkor minden svéd háziasszony újkrumpliból készült finomságokat tálal fel a családtagoknak, de ma sem túlzón: mindig csak annyit főznek, amennyi el fog fogyni. A svédek szerint a világon a legfinomabb az ő krumplijuk, mint ahogyan a magyarok a magyar paprikát vagy az almát találják a legzamatosabbnak. A stockholmi háziasszonyok közül sokan az erkélyen termesztik a krumplit, ugyanúgy, mint az epret. A rövid északi nyárban a házi krumpliszüret családi program.

Júniusban elkezdődnek az éttermekben a “potatis” napok. A svédasztalok elengedhetetlen fogásai az újkrumplisaláták. Grillpartik fontos szereplője az alufóliában sült krumpli, amely mellé hagymás tejföl, snidling, vaj, pici só és friss zöld kapor dukál, és főleg halak mellé kínálják. Paprikásan szinte soha nem készítik, csak főve, magában használják köretnek.

---

A dán példa –  Lehetőségek és beilleszkedés gazdálkodóként a magyarországi viszonyokba

Egy dán származású magyar gazdálkodó tapasztalatai

Egy kis dán faluból származom, miért ne laknék egy kis magyar faluban?
Persze, sok dolgot csináltam már életemben, nemcsak a föld, ami vonz. A gazdaságom nem túl nagy, nem elég nagy ahhoz, hogy az ember csak abból éljen.

20 hektár, kukorica, búza és zab, valamint 2 hektáron burgonya. A krumpli a legjobb, a legfelelősségteljesebb munka, mivel itt van a legnagyobb szerepe a saját döntéseimnek, a várható bevétel tekintetében.

Persze mással is foglalkozom. Mivel napközben én vagyok otthon, míg a feleségem dolgozik, én viszem óvodába a két kislányunkat, és én vigyázok rájuk, amikor otthon vannak.
Sok időt töltök aktív zenéléssel is, a magyarországi egyetlen tubakvartettben fújom az esz-tubát, együtt három profi tubással.

A magyar társadalom felépítése és működése is nagymértékben foglalkoztat. Így, gondolom, érdekes lehet az a pár dolog, amit magammal hoztam Dániából, a föld szeretetén kívül, a hogyanok és miértek.

Sokszor kérdezem magamtól, hogyan is élek itt Magyarországon, most, hogy már 20 éve itt vagyok.
Leginkább az a háttér határozza meg minden napjaimat, amit otthonról hoztam. Különösen az, amit az ember nem az iskolában tanult, hanem sokkal inkább az a neveltetés, az a gondolkodásmód, amit az évek tapasztalata alakított ki a társadalom működéséről.

Mivel írásom témája a mezőgazdaság és a termőföld, szeretném megmutatni, hogy Dániában milyen mezőgazdasági fejlesztések voltak, de sokkal inkább hangsúlyozom a dán szellemi élet mezőgazdaságra és a vidéki életre vonatkozó eredményeit.

A legfontosabb a dán földművelés és a társadalom kapcsán a népfőiskola intézménye. Persze, lehet arról vitázni, hogy egy föld mennyire jó vagy rossz, milyen éghajlati és talajviszonyok vannak arrafelé vagy milyen ásványi anyagok találhatók ott.

Természetesen Dániában is van föld, de a vidék és a város szellemi fejlesztése nélkül maga a föld – véleményem szerint – nem értékes. Ezt hoztam Dániából mint a legfontosabb dolgot.
Szülőhazámról, Dániáról szeretnék mesélni, ahol a földreformok a XIX. század elején kezdődtek a jobbágyság felszabadításával. Ahhoz azonban, hogy a felszabadított jobbágyság megállja a helyét az életben az új körülmények között, amikor már nem jobbágyként éltek, fontos volt az ifjúság oktatása. Ennek érdekében jött létre 1814-ben az az Általános Iskolai Törvény, amely kimondta, hogy az országban a dán a hivatalos nyelv az addigi német helyett, és minden gyereknek kötelező iskolába járnia 7 és 14 éves kora között.

Tulajdonképpen ezt tekinthetjük az előbb említett szellemi fejlesztés első lépésének. Nem sok idő múlva, 1844-ben megalakult az első népfőiskola Dániában, majd nem sokkal később, 1849-ben létrejött az Alkotmány, amely az új társadalom alapköveként szolgált, és amely révén befejeződött a kései feudalizmus kora. Mivel akkor már létezett az emberek szabad egyesülési joga, nagy lendületet adott ez a különféle egyesületek megalakulásának. Az 1850-es évektől induló időszakot tekinthetjük a mezőgazdasági egyesületek megalakulása virágkorának.

1851-től kezdődően pedig már állami támogatás járt a népfőiskolák részére.
1864-szomorú évszám a dán történelemben, amikoris Dánia Sønderjylland részét (Dél-Dánia) Németországhoz csatolták az Ausztria-Poroszország elleni háború után (Dybbøl).

Mintegy passzív ellenállásként, a nemzeti tudat megőrzéseként a következő 5 évben kb. 50 népfőiskolát alapítottak Dániában. (Szerencsére ez az elszakítottság „csak” 1920-ig tartott, amikor Dánia visszakapta a nevezett déli részt.)

A szétszakítottság ellenére vagy talán éppen a nép életben tartása érdekében a XIX. század vége felé újabb és újabb egyesületek és szövetkezetek alakultak,

mint pl.:1882-ben az első szövetkezeti tejüzem, majd

1893-ban a mezőgazdasági egyesületek országos összevonása történt meg, végül pedig
1899-ben jött létre az 1. törvény a kisebb birtokok megalapítására, mely állami segítséggel történt.

Tekintsünk meg néhány részletet a dán földtörvényből!

§1.
A törvény célja
1.biztosítani a mezőgazdasági birtok felelős és sokoldalú felhasználását, figyelembe véve a földművelést és a termelést, a természetet, a környezetet és a tájvédelmi értékeket;
2.biztosítani a fenntartható fejlesztést a mezőgazdasági szférában;
3.javítani a versenyképességet ezeken a területeken;
4.megőrizni a lakosság helybenmaradását, és
5.biztosítani a vidéki körzetek fejlesztését;
6.magántulajdonban tartani a legtöbb birtokot és annak működtetését, ezenkívül
7.biztosítani a szükséges termelési alapot a mezőgazdasági vállalkozáshoz

Tekintsünk meg néhány részletet a dán alkotmányból!
§97.
Minden törvény eltörlése, amely a nemesek részére címhez és ranghoz kötött előnyöket biztosított.
§87.
A magántulajdon sérthetetlen. Senki nem kötelezhető arra, hogy lemondjon saját tulajdonáról, hacsak a közjó nem igényli azt. Ha ilyen előfordul, az természetesen térítés ellenében történik.
§92.
A polgároknak előzetes engedélykérés nélkül joguk van törvényes céllal egyesületet alapítani. Egy egyesületet sem lehet megszüntetni kormányrendelet alapján. Meg lehet ugyan tiltani az egyesületek működését, ezt azonban azonnal, jogi úton kell rendezni és mindez csak törvényes úton, teljes kárpótlással történhet.

A népfőiskolai gondolat
Az 1844-1851 közötti időszak az, amikor az első népfőiskolákat megalapítják. Ekkor másféle pedagógiai módszerek érvényesültek, vagyis az „egy iskola az életért” elv, azaz „nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk”.
Ez inkább arról szól, hogy fontos először az érdeklődés felkeltése, aztán jöhet a felvilágosítás.
A népfőiskolai gondolat alapján mindez:
”Sokkal fontosabb, mint az anyagiak, a te Istenedet és magadat vedd figyelembe!”
(„Langt mere end det røde guld, det er sin Gud og sig selv at kende”.)
Mindez pedig azért, mert ott a távolban lebegő cél, vagyis:
„Ami volt, az legyen Dánia újra, még él az atyák lelkének útja.”
(”Hvad Danmark var skal Danmark blive, endnu er fædrenes ånd i live.”)
Mindez azért volt fontos, hogy olyan alternatívát adjon az akadémiai képzéshez, ami gyakorlati értékekkel és fontos jelentőséggel bír. A népfőiskolákon nem voltak vizsgák, a tanár csak mesélt, a dán állam felépítéséről, a történelemről, a kereszténységről és az északi mitológiáról. A népfőiskolai oktatás fél évig, csak télen folyt, a diákok pedig ott is laktak a népfőiskola melletti kollégiumokban.

Az egyesületi élet és felvilágosítás
Mindenütt az Alkotmány 92. §-a értelmében folyt az egyesületi képzés, vagyis egy kezdeményezést sem lehetett megszüntetni.
Így a városokban a városi polgárság kezdeményezése révén szakszervezetek, betegbiztosítási egyesületek, temetkezési egyesületek, ipari és kézműves egyesületek jöttek létre,
míg vidéken a vidéki polgárság kezdeményezése révén mezőgazdasági egyesületek, később parasztszövetségek, kereskedelmi és kézműves egyesületek, sportegyesületek, gyülekezetek
az istenhívők számára és népfőiskolai egyesületek, amelyeknek maguk az iskolák voltak a tulajdonosai (saját tulajdon) alakultak.
Nagy érdeklődést tanúsítottak a vidéki emberek az átlagos közösségi tudás és az önelismerés és -fejlesztés iránt és mindehhez fontos volt az, hogy az iskola után visszatérjenek a saját vidékükre. Fontos volt, hogy valaki ne azért tanuljon, hogy hatósági alkalmazott legyen valahol máshol, hanem a máshol megszerzett tudását vissza tudja forgatni saját szülőföldjén.

Az első szövetkezeti tejüzem
Amikor 1878-ban feltalálták a tejcentrifugát, meglett az első közös tejüzem (szövetkezet) műszaki alapja is, amely pár évvel később, 1882-ben alakult meg. Jacob Stilling Andersen mint az első tejüzem vezetője, grundtvigi otthonból származott és népfőiskolai jellegű mezőgazdasági iskolába járt, tehát ezt a szellemet képviselte és terjesztette maga is.
1897-ben a szövetkezeti elnökök kb. fele már népfőiskolában végzett, negyedrészük pedig népfőiskolai alapon működő mezőgazdasági iskolába járt. A népfőiskolák szellemi elismerést adtak, és kifejlesztették a vidéki polgárság fogalmát a vidéki otthonokban. Így egyfajta egyenrangúság jött létre és van ma is a városi és a vidéki polgárság között. Ehhez fontos adalék volt az is, hogy minden egyházközségnek saját tejüzeme volt.

A szövetkezeti lét három pillére tehát:
1.Szabad egyesületalapítási jog (szellemi nyitottság)
2.Nagyobb bevétel a továbbfeldolgozásnál
3.Piaci lehetőségek, egyensúlyban a piaci feltételekkel
Hát így néztek ki a dolgok akkor, ott. Most ma van, másik országról van szó, ahol más a történeti és földrajzi háttér.
Éppen ezért nem mondhatom, hogy ezt vagy azt úgy kell csinálni, ahogy Dániában csinálták egykoron. De van valami, amihez tartom magam: az, amivel dolgozom, amit csinálok, azt tiszta szívből végezzem, és ne csak úgy fél szívvel.
Az említett iskolák és szervezetek hihetetlen nagy lelkesedést és energiát adtak az embereknek Dániában.
A sok dolog, amivel a magyar emberek elégedetlenek, és a rengeteg idő, amit arra használnak, hogy elmeséljék egymásnak, hogy milyen rosszul mennek a dolgok, igazán fárasztanak engem. De tulajdonképpen ez az egyedüli kritikám Magyarországgal kapcsolatban, ez, ami sok egyéb javítandó dolognak is forrása.
Amit igazán élvezek itt Magyarországon, hogy sok minden van, amit jobban lehetne csinálni. Az egyes ember életében a pozitív változások abból erednek, ha a mindennapok sorában képesek vagyunk megtalálni az állandóságot. Megtalálni a gazdaságom megfelelő méretét, azt, ami pont az én képességeimhez, pont az én terveimhez illik.

Ilyen például a termény eladása is: nálam ez két csatornán zajlik. A tömegárut (kukorica, búza, zab) a szövetségen keresztül (TÉSZ) adom el, ahol én a választott elnökség tagja vagyok. A burgonyát viszont egyénileg értékesítem, és megkeresem azokat a partnereket, akik az én termelési mennyiségemnek megfelelő értékesítők.

Ha állandóan azt hallja az ember, hogy mit kéne jobban csinálni, ha állandóan fel akarnak világosítani, az nem segít semmit, mert nem visz előbbre.
Először az embereknek egymás között kell rájönniük, hogy hogyan tudják egymást felvidítani. Ez lesz aztán az alapja az egészséges kíváncsiságnak, az információéhségnek, amivel az egyes ember élete gazdagabbá válik. Így az információ nem fegyver lesz a kezedben a másik ellen, hanem cserelehetőség a másik megsegítésére.
Nemcsak a mezőgazdasági szerkezetről és a szellemi fejlesztésről van szó, hanem arról is, hogy mit jelent az, vidéken lakni.

Sok mindent lehet változtatni apró lépésekkel, ami az egyes emberektől függ. Hogy milyen környezetben akar élni, gyarapodni. Ezért van szüksége a helyi lakosoknak arra, hogy érezzék, hogyan illeszkednek a dolgok egymáshoz.
Nem hiszem, hogy szükség lenne etnográfiai teóriákra arról, hogy a vidéki társadalom hogyan működjék, de ha szellemi vidámságban és felszabadult életkedvvel kezdünk a földműveléshez, és a mezőgazdaság az élet része lesz, jól lehet haladni, és a vidék csaknem önállóan tudja magát karbantartani és megújítani, mindenki örömére.
Mint Ilus néni, aki azt mondja: „jaj, fáj a hátam, megyek gyorsan kapálni, mert az az egyetlen, ami segít!”

Jens Clausen

Jens Christian CLAUSEN

Hobby tubás

Vidám Földműves

Krumplikirály

“Az ország egyetlen dán esz-tubása vagyok, és már 20 éve élek Zalában. Sokmindent hoztam magammal Dániából, például a jó öreg Besson-hangszert, amelyet egy ifjúkori euphónium előzött meg.

A tubáért azonban föl kellett áldoznom az euphóniumot.

Egyszer a dán rádióban felhangzott a Suite Tilman Susatotól (kb. 1500-1564), és amikor Philip Jones Brass Ensemble előadásában másodszor szólalt meg az 1. tétel, a rézfúvós szív kinyílt, és azóta a tubáért dobog (nem a dobáért tubog). Ahogy azt John Fletcher játssza, az felejthetetlen.

Amúgy pedig hiányzott egy tubás az ottani brass band-ból.

A magyarországi réfúvós életbe Neumayer Károly vezényelt be egy marcali brass band keretei között, amely angol brass band zenét játszott, magas színvonalon. Ez adta az ötletet a Creative Tuba Quartett megalakításához, Zalaszentgróton, ahol 2004-ig fújtam.

A rézfúvás mellett a földművelés jelenti a legtöbbet számomra. Ez utóbbi a fő tevékenységem mint mezőgazdasági őstermelő, míg a tuba mint kikapcsolódás, mint életforma jelenik meg életemben. Természetesen mindennél fontosabb az 5 gyerek, 17-től 2 évesig.

És a dán magyar (zenei) kapcsolatok építése, ápolása, frissítése és karbantartása. “

---

Hogyan ismerjük fel a hamis vetőmagot?

Magyarországon jelenleg csak a jogszabályban lefektetett követelményeknek megfelelő, az MgSzH (OMMI) által ellenőrzött vetőmagot szabad forgalomba hozni. A követelményeknek megfelelő vetőmagot a fémzárolás jelzi.

A fémzárolás során a tételt fémzár, téphetetlen függőcímke vagy öntapadós címke segítségével úgy zárják le, hogy a csomagolás megsértése nélkül a vetőmaghoz ne lehessen hozzáférni. A címkék színei a felhasználási cél és a szaporulati fok szerint változnak. A hibridnövények F1 vetőmagját kék színű címke jelzi.

Mi van a címkén?

A forgalomba hozott vetőmag címkéjének tartalmaznia kell:
– a minősítő hatóság, ill. tagállam megnevezését, ill. rövidítését
– a faj és a fajta nevét
– szaporítási fokát
– fémzárolási számát
– fémzárolási időpontját
– a termelő országot
– a csomagolási egység súlyát
– a címkesorszámot

Hogyan ismerjük fel a hamisított vetőmagot?

A hamis vetőmagot általában mozgó járműből vagy kisebb vásárokon csomagtartóból árulják a piaci árnál jóval olcsóbban. A belföldi EU kék színű függőcímke hasonlíthat az eredetihez, de ha leellenőríztetjük a fémzárolási számot az MgSzH-nál, akkor kiderülhet, hogy nem létező tételazonosító került rá. Egy tépéspróba segítségével is megállapítható, hogy hamis-e a vetőmag, hiszen az eredeti tépésálló anyagból készült. A vízjel képe is hiányzik vagy csak fénymásolva van a hamis címkén.

Árukukorica vetőmagként való használata

Ha az árukukoricát vetőmagként alkalmazzák, az jelentősen alulmúlja a minősített vetőmag használatával elérhető termésszintet. Kutatások alapján az árukukorica (F2 generáció) visszavetése 16-30%-os, de esetenként 50%-os terméscsökkenést is eredményezhet. Ebben az esetben tehát már önmagában a genetikai háttérrel is probléma van.

Ha viszont ez az árukukorica még hamis vetőmagos zsákba is kerül, akkor más tényezők is csökkentik a termésszintet. Ilyenkor ugyanis a zsákban nagyrészt töredezett, csíraképtelen mag található, valamint a csávázás hiánya is rontja a csírázás esélyeit.

Mi a teendő, ha hamis vetőmaggal találkozunk?

Értesíteni kell az MgSzH megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályát, vagy a Vetőmag Szövetséget (06 1 332 5755). Telefonon keresztül is meg tudják állapítani a fajtanév, fémzárolási szám és a címkesorszám alapján , hogy hamisított-e a vetőmag vagy sem.

A címkehamisítás okirat hamisításnak számít. A bizonyításhoz Hatósági Jegyzőkönyvet is fel kell venni.

---

Kifinomult módszerekkel dolgoznak a vetőmag-hamisítók

Eljött a napraforgó- és kukorica-vetőmag beszerzésének az ideje, a gazdák szeretnének minél kevesebb pénzért vetőmaghoz jutni. Megjelentek a piacokon a számla nélkül, olcsón árusítók, portékájuk kapós, de a termelők később ráfizetnek, mert gyengébb és rosszabb minőségű lesz a hozam.

A közelmúltban 140 millió forintnyi fémzároltnak tűnő, hamis vetőmaggal bukott le Békéscsabán egy cég. Ebből 4480 zsákban volt kukorica-, 2380-ban napraforgó-vetőmag. A zsákokat jó minőségben hamisították, a címkéknél, a feliratozásnál azonban követtek el a tettesek hibákat, melyekre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a rendőrség közös akcióján rábukkant.

— Mintát vettünk, a fajtaazonossági, a tisztasági és a csírázóképességi vizsgálat is mást mutatott, mint ami a címkén szerepelt — mondta Hankó György, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti osztályvezető. — Csávázottként árusított vetőmagnál korábban találkoztak a kollégák olyannal, hogy málnaszörppel öntötték le a magot, hogy a színe megfelelő legyen. A közelmúltban 4,3 millió forintért vetőmagot vásárló gazda jött be a hivatalhoz, hogy vizsgáljuk meg az anyagot. Kiderült, hogy nem hibridvetőmagról van szó, mivel azonban számla nélkül vette, nem tudtunk segíteni.

A megyei vetőmag-felügyeleti osztályon forróvonalat létesítettek, ezen a gazdák rákérdezhetnek, hogy valóban az a vetőmag van-e a birtokukban, ami a címkén szerepel. Ha a (66) 520-450-es számon bediktálják a címkéről a fémzárolási vagy a címkesorszámot, tájékoztatják őket az osztály munkatársai. A címkénél maradva: több hamisító azon bukott le, hogy a zsákon lévő papír könnyen téphető volt. A valódi fémzárolt vetőmag címkéje ugyanis vízjellel ellátott, két réteg papír között műanyagot tartalmaz, és emiatt téphetetlen.

Szabó István, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója a hamisított vetőmag ismérveiről szólt. Az ilyen anyagot általában gépjárművek csomagtartóiból, kisebb vásárokon, piacokon, a valódi árnál jóval kevesebbért kínálják. A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez. A belföldi EU-s, kék színű függőcímke kitöltése alakilag ugyan megegyezik az MgSzH által kiállított címkével, azonban a fémzárolási szám MgSzH-nál történő leellenőrzése során könnyen kiderülhet, hogy kitalált, nem létező vagy más fajtájú tételazonosító került rá.

A forgalomba hozott vetőmag címkéjének tartalmaznia kell a minősítő hatóság, illetve tagállam megnevezését, illetve rövidítését, a faj és fajtanevet, a szaporítási fokot, a fémzárolási számot, a fémzárolás időpontját, a termelő országot, a csomagolási egység súlyát és a címkesorszámot. A gazdák számára a leglényegesebb: amennyiben az árukukoricát vetőmagként alkalmazzák, jelentősen alulmúlják a minősített vetőmag alkalmazásával elérhető termésszintet.

Egyharmados veszteség a tengeri visszavetésénél

Hankó György elmondta: tudományos kutatások kimutatták, hogy az árukukorica (F2 generáció) visszavetése 16—30 százalékos terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti akár az ötven százalékot is. Abban az esetben, amikor árukukorica kerül a hamis vetőmagos zsákba, számos egyéb tényező is csökkentheti a termésszintet, nem csupán a genetika. Hamis vetőmag esetén a zsákban töredezett, csíraképtelen mag található. A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon.

---

Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektől?

A géntechnológiának köszönhetően a növényeket ma már olyan tulajdonságokkal láthatjuk el, melyeket hagyományos technikákkal sosem érhetnénk el. Ily módon természetesen nem csak a növények génszerkezetét változtathatjuk meg: a gének laboratóriumi körülmények között történő módosítása az ember természet fölötti uralmát új dimenziókba helyezi. Vajon irányításunk alá vonhatjuk-e az egész természetet? 

A gének meghatározzák jellemvonásainkat és képességeinket, többek között szemszínünket, bőrünk tulajdonságait, de azt is, mennyi és milyen minőségű táplálékot tudunk megemészteni. Az embernél, mint más élőlényeknél is, a gének összessége adja a faj “személyi igazolványát”, amely generációról generációra öröklődik. A DNS sejtjeinkben hosszú láncként, kettős spirál alakjában létezik. Miután a tudósok lokalizálták a géneket, majd azonosították az általuk “vezérelt” tulajdonságokat, hamarosan nekiláttak átültetni őket egyik fajból a másikba. Az orvostudományban a génterápiának köszönhető első eredmények megmutatták, hogy egy hibás gén jóra cserélhető.

1982-ben a belgiumi Gand egyetemének kutatói felfedeztek egy talajbaktériumot, az ún. Mycobacterium tumefacienst, amely saját genetikai információjának egy részét képes volt továbbítani az általa megfertőzött növényekbe. Ezt a transzgenezist reprodukálták később laboratóriumi körülmények között, létrehozva a transzgén, vagyis génkezelt növényeket. Manapság több mint ötven növénynek van transzgén változata. Nagy többségüket (pl. kukorica, szója, repce) ipari mennyiségben állítják elő, főleg a tenyésztők állatainak szükségletei kielégítése céljából.

A génkezelt növények mezőgazdasági előállítása először azzal a céllal történt, hogy növeljék a terméshozamot. Ezt két módon tették: egyrészt az intenzív növénykultúrákban fokozták az őket elpusztító rovarokkal szembeni “természetes” ellenállásukat, illetve azáltal, hogy a génkezelt növények többé nem reagálnak a gyomirtószerekre. A génkezelt kukoricával a svájci Novartis foglalkozik. Ez a termék olyan méreganyagot termel, amely elpusztítja a kukoricacsövek legfőbb ellenségét, egy hernyófajtát. Egy másik, igen elterjedt transzgén kultúra a gyapoté. A géntechnológia igazi sztárjának is nevezhetnénk, ugyanis a szójával együtt ezt a növényt 37 különböző rovar pusztítja! Ezért aztán a rovarirtókkal szemben is ellenállóvá kellett tenniük a tudósoknak.

A látszólag derűs képet az ökológusok árnyékolják be: ők figyelmeztetnek a géntechnológia veszélyeire. Szerintük a környezetre nézve beláthatatlanok a következmények…

Megoldás az éhínségekre?

A fejlett országokkal szemben, melyek a túltermelés okozta problémákkal küszködnek, a déli országoknak szembe kell nézniük azzal, hogy teljes népességüket aligha tudják megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz juttatni. Pedig becslések szerint a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozammal rendelkeznek a hagyományos kultúrákhoz képest. Természetesen az éhínségek problémáját nem redukálhatjuk olyan egyszerű kérdésekre, mint a termőföld megművelésének szükségessége. Az afrikai földek termelésbe bevonása kapcsán a nem megfelelő táplálkozás felvetette kihívásokra is felelni kell.

A Világbank által támogatott program elő kívánja segíteni a génkezelt élelmiszerek terjedését ezeken a területeken – az éhínségek megelőzése érdekében. A program szakértői szerint a genetikailag módosított élelmiszerek segítségével közel kétmilliárd rászoruló táplálkozási szokásain tudnának javítani a 2025-ig terjedő időszakban. Ebből a szemszögből nézve a “mutáns” növények sosem látott reményt jelentenének…

Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?

Az ellenzők nem feltétlenül az emberi egészség, inkább az ökológiai egyensúly felől közelítenek a problémához. A kifogások leginkább a növényekben korábban jelen nem lévő gének globális elterjesztésére, illetve az embernek okozott allergiás reakciókra vonatkoznak. A fogyasztók érdekében 1997 óta az európai szabályozás szerint a génkezelt élelmiszereken fel kell tüntetni ennek a tényét, kivéve ha kevesebb mint 1 százalékban tartalmaznak idegen anyagot.

A szabályozás hiányosságai miatt jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani, hogy az általa fogyasztott élelmiszernek hány százaléka génkezelt. A Greenpeace éppen e bizonytalanság miatt tette közzé híres fekete listáját. Az interneten bárki ellenőrizheti, melyek azok a termékek, amelyek esetében nem kell attól tartania, hogy génkezelt anyagokkal találkozik, melyek azok, ahol felmerül a gyanú, illetve azok, amelyek feltüntetik a csomagolásukon a génkezeltség tényét.

Táplálkozásunkban két formában jelenhetnek meg a génkezelt élelmiszerek: egyrészt a friss termékekben (gyümölcsök és zöldségek), másrészt az olyan másodlagos készítményekben, mint a paradicsomsűrítmény, a liszt, a cukor, stb.
A csomagoláson való feltüntetés abban az esetben kötelező, ha a termék jelentős mértékben eltér a vele azonos “eredetitől”, vagyis ha idegen fehérjéket vagy DNS-t tartalmaz. Mielőtt piacra dobnák ezeket a termékeket, számos tesztnek vetik alá őket, melyek során igazolják azonosságukat a nem génkezelt termékekkel – az egészségügyi kockázatokat kivédendő. Ha ezen vizsgálatok során a génkezelt termékben nem találnak genetikailag módosított fehérjét vagy DNS-t, akkor nem szükséges a génkezelés tényét feltüntetni a csomagoláson.

Ökológiai kockázatok

A transzgén kultúrák jelenléte kártékony hatással van egy lepkefajtájra, a királylepkékre (Danaus plexippus). Laboratóriumi kísérletek szerint a transzgén kukorica pollenjét elfogyasztó lepke hernyója elpusztul az anyagtól – az ügy óriási port kavart a nyugat-európai sajtóban. A génkezelt termékek iránti fokozott ellenszenvet vajon csupán a médiumok gerjesztik?

Az ökoszisztémában okozott egyensúlyi zavarokon túl a gének természetben való elterjedésétől leginkább azért tartanak sokan, mert így a gyomirtók elleni teljes ellenállás fejlődhet ki a növényeknél. Mi történik, ha egy génkezelt növény egy olyan génnel fertőzi meg szomszéd, vadon termő társát, amelyet később annak a szervezetéből lehetetlen lesz kiirtani?

Potenciális veszélyforrás az egészségünkre?

Minden egyes étkezés alkalmával több milliárd gént és fehérjét fogyasztunk el. Az emésztőenzimek hatására vegyi folyamatok során ezek a molekulák felbomlanak emésztőrendszerünkben. Az enzimek a komplex molekulákat egyszerű molekulákká alakítják, melyeket így a szervezet fel tud dolgozni. Ez utóbbiak képesek áthatolni a bélfalakon, hogy így a vérbe kerüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az átalakulás után a vérkeringésbe bekerült molekulák többsége nem működőképes. Például maguk a gének kis darabokra hullanak szét, s ezért nem jelentenek “genetikai” veszélyforrást a szervezetünk számára.

A transzgén növények génjeinek bevitele három veszélyt hordoz magában. Az első kockázati tényező, hogy az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége csökken. Másrészt emésztőrendszeri problémákat és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak a transzgén növények (a génkezelt növényekbe “oltott” gének jó része az őket elfogyasztó rovarok emésztését zavarja meg – ilyen alapon az emberére is lehetnek káros hatással). Végül bizonyos esetekben a bevitt gén a növény már meglévő génállományát módosíthatja – ez az embernél ugyanúgy allergén vagy mérgező hatást válthat ki.

A fenti veszélyek miatt a fejlett országok jó része manapság igen szigorú törvényi szabályozásban rögzíti a génkezelt élelmiszerek forgalomba kerülését. Az ilyen élelmiszerek piacra dobása előtti tesztek minősége és mennyisége megközelíti egy új gyógyszer bevezetésekor alkalmazott kísérletekéit.

A fejlődés nem állhat meg…

Az első generációs génkezelt növények közül alig néhány érte el felhasználhatóságának határait. A rovaroknak ellenálló növények már bizonyítottak, a jövő azonban mást is tartogat még.

Az orvoslás területén is alkalmazzák a transzgén eredményeket, hogy olyan fehérjéket állítsanak elő, melyek bizonyos gyógyszerek felépítéséhez elengedhetetlenek. Ilyen például a növekedési hormon vagy a hepatitisz B elleni vakcina. A cukorbetegség kezelésére használt inzulint manapság már nem a sertés hasnyálmirigyéből állítják elő, hanem módosított baktériumok segítségével hozzák létre.

A tudósok természetesen nem hagyják abba ezen a ponton a kutatást: génkezelt banánokkal kísérleteznek, melyek segítségével az eddig csak injekcióval bevihető vakcina helyett szájon át történő adagolás születhetne meg. Ez utóbbi módszer a szegény országok vakcinával történő ellátottságát jelentősen javítaná.

A második generáció: jobb lesz vagy rosszabb?

A környezetvédelmen belül a biotechnológiát már az eddigiekben is hasznosították a szennyezett talaj megtisztítására. A szójazsírsavak metilészterré való átalakítása egy növényi alapú üzemanyag előállításához nyújthat nagy segítséget, amely természetesen sokkal gazdaságosabb lenne bármilyen ólmozatlan benzinhez képest.

A tudósok eközben egy olyan gyapotfajta előállításával is kísérleteznek, mely a farmer kék színét önmagában hordozná – ezzel a különböző ruhafestési folyamatok globálisan jelentkező szennyező hatását lehetne kiküszöbölni. Másrészt a hidegnek ellenálló növényfajokat is megpróbálnak létrehozni, hogy az északi országok mezőgazdaságát gazdagítsák ezáltal.

1989 és 1997 között az USA-ban 450 kísérletet végeztek el a burgonyával. Ezeknek a komoly kutatásoknak köszönhetően az amerikaiak hamarosan képesek lesznek egészségesebb, sütésre szánt burgonyákat előállítani. A határ a csillagos ég…

---

Éhínség

Írország szenvedte el 1845 és 1849 között Európa egyik legszörnyűbb természeti csapását. A burgonyavész következtében bekövetkezett éhínség egymillió ember halálát okozta, egy másik milliót hazája elhagyására késztetett, s az ír szigetek 8,2 milliós lakosságát (1845) legalább egynegyedével csökkentette. Noha Írország az Egyesült Királyságnak, a kor leghatalmasabb országának volt szerves része, mégis kevés hatékony segítséget kapott. Egyes megfigyelők szerint az éhínség maga a malthusianizmus apokalipszise volt, mások szerint az évszázados rossz kormányzás betetőződése.

A katasztrófa közvetlen kiváltója a Phytophtora infestans nevű gomba volt, amely három egymást követő évben tizedelte a krumplitermést. A burgonyavészt először a Wight-szigeten észlelték, egy évvel azelőtt, hogy átkelt volna az Ír-tengeren. Angliában kisebb kellemetlenségnek bizonyult az, amiből Írországban a halál követe lett.

Az ír mezőgazdasági lakosság nagy része a 19. század elején már teljes mértékben a „burgonyakultúrától” függött. A vitamin- és fehérjedús növénynek kedvezett a nedves ír talaj. Nagyszámú szegény embert tartott életben, akiknek aztán épp elég idejük maradt éneklésre, táncra, zugviszkire és adomázgatásra. Annyi nevük volt a krumplira, mint az angoloknak a rózsára. Hívták murphy-nek, spud-nak, tater-nek, pratie-nak sőt „kétes egzotikumnak” is.

Sok szokatlan körülmény hozta létre ezt a fajta burgonyafüggőséget. Az 1780-at követő hat évtizedben Írországban népességrobbanás következett be: a lakosság száma közel 300%-kal nőtt, szemben az angliai és walesi 88%-kal. Ulster kivételével azonban az írországi iparosítás, amely felszívhatta volna a szaporulatot, csekély mérvű volt, s nem segített az USA-ba és Ausztráliába irányuló kivándorlás sem, amely pedig már a napóleoni háborúk után megkezdődött. A legsúlyosabb ok azonban az volt, hogy az ír társadalom egy olyan jogrendszer szorításában élt, amelyik meggátolta bajainak még nyilvánvaló megoldásait is. A munkafeltételek a mezőgazdaságban időtlen idők óta iszonytatóak voltak. 1829-ig a katolikus írek nem vásárolhattak földet, még azon kevesek sem, akiknek lett volna rá pénzük. A gyakran nem is ott élő angol-ír földbirtokosok azonnali exmisszió terhe mellett magas bérleti díjakat vagy természetbeni juttatásokat követeltek. Az exmissziót, a földről való elűzést katonaság hajtotta végre, amely egyébként is rendszeresen razziázott és „felfordította” az engedetlenek házát. Az ír parasztok nem voltak biztonságban, s a világon semmi nem ösztönözte munkára őket. Perzekutoraikat gyakran meggyilkolták, vagy beálltak a brit hadseregbe. Wellington herceg mondta, hogy „Írország a legpompásabb katonák kimeríthetetlen neveldéje”. De Írország a nyomor országa is volt: tömegesen laktak családok földkunyhókban, a disznókkal együtt. Ahogy egy német utazó feljegyezte, az írekkel összehasonlítva „a legnyomorultabb lettek, észtek vagy finnek is viszonylagos jólétben élnek”.

Egy nagylelkű ír történész az írja, hogy Sir Robert Peel kormányának a politikája kezdetben „hatékonyabb volt, mint általában gondolni szokás”. 1846-ban sikerült az  árakat ellenőrzés alatt tartani, kukoricát osztottak a lakosságnak, és a közmunkák révén csökkent a munkanélküliség. Peel azonban a gabonatörvény miatt megbukott, s az őt követő whig minisztérium nem hitt az állami beavatkozásban. „Mindennek a rohadt krumpli az oka” kiáltott fel a Vas Herceg. Az írek fizették a bérleti díjat és ehették a csalánt.

1847-ben 3 millió adag ingyenlevest osztottak szét. De ez sem tudta megállítani sem a tífuszt, sem a falusi lakosság elvándorlását. A Cork grófságbeli Skibbereeni járásban, ahol egy tucatnyi földesúr zsebelte be az 50 000 font évi bérleti díjat, a földeken temetetlenül hevertek szanaszét a hullák, s a menhelyeken gyerekek  haltak meg; a gabonát pedig – katonai őrizet alatt – továbbra is vitték ki Angliába. A vidéki városokat rablóbandák fosztogatták. A segélyekért felelős pénzügyminiszter azt mondta: „Nem az éhínség képében megjelenő fizikai gonosszal kell harcolnunk, hanem az emberi önzés és lázadó-izgága szellem  erkölcsi rosszaságával”.

1848-ban a burgonyatermés megint
alacsony volt, s az exodus tömegméreteket öltött. A rongyokba öltözött családok erejük végső megfeszítésével elvánszorogtak a kikötőkig. (kép Irish_potato_famine) A földesurak gyakran fizettek, csak hogy megszabaduljanak tőlük. Útközben estek össze, a hajók zsúfolt fedélközében pusztultak el vagy csapatostul haltak meg New York vagy Montreal dokkjaiban. Partot érve láz, kólika és anglofóbia kínozta őket.

Szégyellni való a hely és a mód, ahol és ahogyan történt. A brit kormány utolsó segélyakciója az volt, hogy 1849. augusztusban Viktória királynőt és Albert herceget hivatalos látogatásra Dublinba küldte.

---

Burgonyából készül …

Szesz

A 14. század közepén honosodott meg a gabonapálinka főzése, amelyre a német és a lengyel telepesek tanították őseinket. Ez a fajta pálinka a Felvidéken és Erdélyben, különösen a nehéz munkát végző bányászok között terjedt el.

A harmadik nyersanyaga a burgonya. A burgonyából főzött szeszt először 1769-ben az erdélyi földművelő egyesület ülésén, Bánffy Farkas báró és Zilahy József, gyalakutai református lelkész mutatták be, amelyet a jelenlevők jó minőségűnek mondtak. A burgonyaszesz-főzés ezután terjedt el. 1822-ben említi Keess, hogy Magyarországon burgonyából sok szeszt főznek, de hangsúlyozta, hogy a főzéshez gőzölőre van szükség, 1839-ben Petz Károly főzőmester már a gőzölés módját is leírta és közzétette. Ezekből  az adatokból tehát arra kell következtetnünk, hogy a burgonyaszesz-főzés nálunk a 18. század közepén vette kezdetét.

Cukor

Táplálékaink édesítésére egyre nagyobb mértékben használják a cukrot. A háztartásban használt cukrot répából állítják elő s ezért répacukornak nevezik. Ez kémiailag azonos a nádcukorral, melyet, mint a neve is mutatja, a cukornádból állítanak elő. A közönséges répa vagy nádcukron kívül ismerjük még a szőlőcukrot, melyet a gyermekvilág krumplicukor néven ismer.

A krumplicukor egy egyszerű cukor /D-glukoz, szőlőcukor/, amelyet a burgonya hidrolizisével, azaz a keményitő /összetett cukor/ lebontásával lehet előállítani. Ezt a folyamatot ipari méretekben rendszerint a keményítő híg savval, nyomás alatt történő főzésével érik el. Az így nyert oldat bepárlásával kapják a lehűtés után, a kristályosan megdermedt terméket, a krumplicukrot.

Ismeretes még a tejcukor is, melyet gyermek-tápszerek készítésére használnak és tejből állítanak elő. A kémia egész sereg cukorféleséget ismer ezeken kívül. A cukrot amelyet ma minden háztartásban megtalálunk, nem is olyan nagyon régen használják általánosan. Száz-százötven év előtt még csak a gazdagabb családok használták, még régebben csak a királyok asztalán volt található. Régen csak a mézet használták. Később a cukornád sűrűre befőzött leve került Keletről Európába s nádméznek nevezték. Mivel ez olcsóbb volt, mint a méz, lassanként visszaszorította a méz használatát. A nádméz ismeretét a keresztes hadak terjesztették el s Velence hozta forgalomba. A nádmézből cukorkristályok váltak ki, ha jobban beszáradt, később ezeket a kristályokat tudatosan állították elő, így keletkezett a cukorgyártás. Az első hajórakomány cukor 1319. érkezett Londonba. Magyarországon 1419. találjuk az első feljegyzést a cukorról, Zsigmond király udvarában. A cukrot megismervén, európai növények nedvében is keresni kezdték.

Keményítő

Főtt, szárított burgonya őrleményéből készül a burgonyakeményítő. Vízmegkötőként és dúsítóként is használják számos ipari területen.

Felhasználás

• Gyógyszeripar

Tablettázási segédanyag (recipiens): Syncumar, Hibernal, Reergin, Magnézium Tabletta

• Élelmiszeripar

Ételsűrítő hatása miatt főzéskor, sütéskor 40 C°-on kezdődik meg a keményítő csirízesedése, amely 60-90 C°  között leáll. A csirízesedést megelőzően a burgonya keményítő erősen megduzzad, amikor a fehérje koagulál és a magába zárt vizet leadja. Ezt a keményítő veszi fel.
A burgonya keményítő a lisztérzékenyek glutén mentes étrendjében a kenyér pótlására szolgáló készítmények egyik alapanyaga. Diabetikus készítmények előállítására használják.

• Sütőipar

Alkalmazása során a burgonya keményítő nagyban javítja a megsütött kenyér minőségét. Nem morzsolódik, nem repedezik, mivel a módosított keményítő a vizet leköti és hosszú ideig tárolja a kenyérben, ami ezáltal hosszabb ideig eltartható. Az erős sikértartalmú lisztek burgonya keményítő hozzáadásával gyöngíthetők.
A háztartásokban sok receptben alapvetően sűrítőként használják.

• Húsipar

Használata csak hőkezelt készítmények gyártásában engedélyezett.

• A finomszeszgyártás egyik adalékanyaga.

• Kozmetika

Uborkás-petrezselymes arcpakolás adalékanyaga.

• Textilipar

A burgonya keményítő textíliák keményítésére és például színes textíliákon lévő zsírfoltok eltávolítására is tökéletesen alkalmas.

• Műanyagipar

A természetes alapú műanyagok (biopolimer) egyik alapanyaga. Promóciós célokat szolgáló Bio-zsetonokat állítanak elő belőle.

• Papírgyártás

A papír fényességéért felelős adalékanyag.

 

---

Európai Krumpli Párt / European Potato Party

Kiáltvány 

A politika megoszt! A krumpli egységbe forraszt!

A politikai pártok a társadalom legfelső rétegében helyezkednek el.
A Krumpli Párt mélyen a talajban gyökerezik.

A krumpli a legtöbb országban alapvető táplálék, a politikára egyáltalán nem jellemző módon elengedhetetlen része életünknek.

A burgonya sokkal hosszabb ideje van jelen Európában, mint bármely ma létező politikai párt. Európai felfedezők hozták Dél-Amerikából a 16. század közepén. Mint főterményt a 18. században ültették el először, s azóta táplál minket.

A krumpli ideális táplálék, 10-28%-a keményítő, kis mértékben tartalmaz proteint, zsírt és vitaminokat.

Krumplit eszik minden társadalmi osztály, minden nemzet és minden etnikai csoport. A krumpli közös fogyasztása összeköt bennünket más kontinenseken élő népekkel. A krumpliból készíthető ételek széles választéka rávilágít Földünk kulturális sokszínűségére. A krumpli nem tiltott egyetlen vallás vagy hit étrendi előírásában sem (mindenhol kóser tápláléknak számít).

Afrika és Ázsia bizonyos részein a fő burgonyafajta az édes burgonya.

Az ehető burgonyakészítmények közé sorolható a burgonyaliszt, a burgonyaszirom (chips) és a sült krumpli – utóbbiak az önkényeztetés és a nyugati étkezési gyarmatosítás szimbólumai, ha “politikailag nagyon korrektek” akarunk lenni. Mindamellett fölöttéb ízletesek, amint legyűrtük lelkiismeretfurdalásunkat.

A krumpli termékenységi szimbólum is, szorosan kapcsolódik az almához, az eredendő bűnbeesés gyümölcséhez. A krumplit több nyelvben a föld gyümölcsének is nevezik. Például franciául pomme de terre, egy német tájszólásban Erdapfel, hollandul aardappel és héberül tapuach adama.

A burgonya a legtöbb területen könnyen megterem és bőségesen szaporodik. Az újkrumpli minden évben egy új évszak étkezési örömeit harangozza be. Azonban a krumplinak van egy sötét, veszélyes oldala is: bár a burgonyatő szép tölcsérvirágával fölöttébb tetszetős növény, zöld bogyós termése igen mérgező.

A krumplinak megvolt a maga szerepe a történelemben is: a legfontosabb esemény az írországi krumplivész volt a 19. század közepén, amikor milliók éheztek a tönkrement burgonyatermés miatt.

A burgonya a mezőgazdaságban is kulcsszerepet játszik. Több országban a burgonya adás-vétel helyzete jelzi a burgonyapiac jobb és rosszabb időszakait.

A krumpli hasznos nem ehető szempontból is: a művészetben a krumplinak köszönhető a nyomtatás egyik első megjelenése, a krumpli nyomda.

Mint a természet minden teremtménye a krumpli is ki van szolgáltatva a szél és az időjárás szeszélyének, így minden vidéken és minden évszakban kiváló barométere az emberiség állapotának. A krumpli legádázabb természetes ellensége az Amerika észak-nyugati területeiről származó krumpli- (Colorado) bogár. Színe fekete sárga, lárvája vörös. (Hasonlósága a német zászlóhoz teljességgel véletlenszerű).

A politika megoszt!                                   A krumpli egységbe forraszt!

---

Kányádi Sándor: Krumplis mese

Volt egy szegényember
meg a felesége.
Krumplit ettek minden
áldott nap ebédre.

Ebédre még hagyján,
reggelre se volt más.
Hogy még a tövét is
járná meg a rontás.

De bizony ne járja,
vette védelmébe
a krumplit a szegény
ember felesége.

Ha krumpli se volna,
fölkopna az állunk.
Így hát, édes uram,
krumplit vacsorázunk

Okos egy menyecske
volt a szegényasszony,
tudta az urára
hogy s miképpen hasson.

Nem árt, édes uram,
kendnek is azt tudni,
hogy Burgundiából
jött hozzánk a krumpli.

Hát ezért legalább
ünnep- és vasárnap
nevezzük illendõn
mi is burgonyának.

Hétköznap, amikor
sok az ember dolga,
akkor kérdezheti:
kész-e a pityóka.

Nyár elején a még
zsenge-friss gumókat
becézte az asszony
földimogyorónak.

Nemcsak eszes asszony,
ügyes is a lelkem,
minden étkezéskor
mással traktál engem.

Ha nem tudnám, észre
se venném, hogy krumpli;
nem tudnám a fõztjét
sohase megunni.

Levesnek, tokánynak,
sültnek, körítésnek,
ahogy õ készíti,
meg nem enni vétek.

Így beszélt az ura,
az egész környéken
nincsen olyan asszony,
mint a feleségem.

Kivált a paprikást
ahogyan csinálja,
arra még a síri
holt is hazajárna.

A harangozónak
sincs minálunk dolga:
az illattól kondul
a harang is szóra.

Egyszer a király is,
akinek szakácsa
beteg volt, megjelent
krumplipaprikásra

Megnyalta az ujját
õfelsége, s nyomba
ültette az asszonyt
urastól hintóba.

Azóta a király
s az udvari népek
burgonyát, pityókát,
krumplit pecsenyéznek.

---

Szegény kis krumpli panaszai

Senki se kérdezte, akarok­e lenni,
Századok során át mindig csak teremni.
Most végre szólhatok, sok ember hallhatja,
Hogy szól a szegény kis krumplinak panasza.

Több évszázada volt annak, hogy születtem,
Nagy Amerikában a világra jöttem.
Peruban virágos volt még az életem,
De később rámtört egy nagy veszedelem.

A kezdet kezdetén, amíg nem ismertek,
Furcsán szemlélgettek, méregként kezeltek.
De aztán, vesztemre, megkóstolták ízem,
Attól kezdve, sajnos, kezdték mívelésem.

Szaporodtam hát, mint kutyában a bolha,
Kereszteztek engem össze is,meg vissza.
Szegénynek, gazdagnak házába jutottam,
Ha fölössé váltam, a piacra dobtak.

Ahogy gyarapodtam, kalandvágyam hajtott,
Nem ültem gumómon, mint egy begubózott.
Hegyen és vízen át vitt a sorsom útja,
Hívott a nagyvilág, várt rám Európa.

Benne Magyarország tetszett nekem nagyon,
Földébe is bújtam, itt jó helyem vagyon.
Termesztésem által sok ember boldogult,
Értem Szécsényben is sok gazda bolondul

Életemben nekem már sok nevet adtak,
Voltak, kik becéztek, voltak, kik csúfoltak.
Anyakönyvezve én úgy vagyok: burgonya,
De harminckettőnél több nevem halmaza.

Bigyiró, kolompér, krumpli és pityóka,
Körömpe, kukujó, burbulya, picsóka.
Krónikák, jegyzetek foglalkoztak velem,
Hogy az utókornak megőrizzék nevem.

Mióta rájöttek, hogy ehető vagyok,
Gyakorta ott vagyok tűzhelyen, asztalon.
Ha sütnek és főznek, minden tagom éget
Amíg elkészitik belőlem az étket.

Paprikás krumplit, meg levest, gulyást, buktát,
Grenadirmarsot, meg juhtúrós haluskát.
Minden porcikámat felhasználják nékem,
Ha kicsire növök, disznóólban végzem.

Egy kevéske jóhoz mégis csak jutottam,
A néphadseregben tiszti rangot kaptam.
Jaj, de életemben nők is megjelentek,
Kardos menyecskék a királynőim lettek.

Sajnos, egy nagy hibát én is elkövettem,
Óriási bűnöm, hogy bogaras lettem.
Lárvák eszik rólam a krumplivirágot,
Nyakamba hull ezért sok permet és átok

Hogyha még nem lenne elég a keservem,
Nézzenek csak szét, hogy mit látnak belőlem
Falra akasztottak, ki vagyok állítva,
Bekosarazva,vagy pergamenre nyomva.

Mindez még nem elég, merthogy kétezerben
Szécsényben fesztivált csinálnak belőlem.
Vagy kétezer ember feni rám a fogát,
Hogy vásárra vigyen, s üljön jó lakomát.

Ahogy erősödöm, ugyanúgy gyengülök,
Nemigen élem meg azt, hogy megvénülök.
Elbúcsúzom tehát, panaszomnak vége,
Leheletem végső, megesznek ebédre.

Szerzette:
Ismeretlen költőasszony Szécsényben
az Úr 2000. évében

---

Szupermarketeket vált ki a közösségi mezőgazdaság

Most kell lépni ahhoz, hogy májusban saját megrendelésű, egészséges saláta kerüljön a kosárba. A Magyarországon is megjelenő közösségi mezőgazdaság megfizethető és vegyszermentes terménnyel láthatja el a városi családokat és kisbirtokos termelőket menthet meg. Hogyan működnek a termelőt és a vásárlót összehozó hálózati gazdaságok?

A közösségi mezőgazdaság első lépéséhez húsz-harminc család és egy néhány hektáros földdel rendelkező gazda kell. A családok minden év elején közgyűlésen határozzák meg, milyen vegyszermentes terményeket szeretnének az asztalukon látni. Befizetik az éves tagdíjat a biotermelő gazdának, majd a hat-nyolc hónapos termőszezonban hetente átveszik a számukra összeállított, friss zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó kosarat a lakhelyükhöz közeli lerakatban – mindezt tisztességes díjszabás ellenében.

Magyarországon még annyira új ez a kezdeményezés, hogy csupán két ilyen gazdaságról és egy vásárlóközösségről tud a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) – mondta Perényi Zsófia, a szervezet munkatársa az [origo]-nak. Az Évkerék Ökotanya gazdálkodói, Kiss László és Kiss-Kovács Orsolya Szeged melletti tanyájukon vágtak bele a kosaras forgalmazási rendszer működtetésébe. A kertészmérnök végzettségű pár zöldséggel, gyümölccsel és tojással látja el az eddig köréjük szerveződött tizenhat családot, de a hathektáros birtok negyven család szükségleteit képes kielégíteni. Blogjukban részletes információkat osztanak meg a szervezésről, működésről. A két család összefogásából indult pilisi Háromkaptár Biokert szezonban Vácra, Pilisszentlászlóra és Szentendrére szállít vásárlóinak organikus zöldségeket.

Szintén újszerű elképzelést próbál meghonosítani a budapesti Szatyor Bevásárló Közösség. Tőlük előrendeléssel lehet árut kérni, és vállalják, hogy lehetőleg 50-70 kilométeres körzeten belül organikus terményeket, de akár pékárut és bort is vásárolnak közvetlenül a termelőktől, amelyet nonprofit alapon, önkéntes munkában továbbítanak a vásárlóknak.

“2012 lesz az első év, amikor már a mi igényeink szerint termeltethetünk az általunk ismert gazdákkal. Reméljük, ez megoldja az ő értékesítési dilemmáikat, számunkra pedig rugalmasságot és egyediséget ad. Szeretnénk támogatni, hogy máshol is létrejöjjenek Szatyor-közösségek” – válaszolta az [origo] kérdésére Kármán Erika koordinátor.

Az egyik önkéntes, Molnár Zoltán egy nagyáruház igazgatói állását hagyta ott, mert elege lett a nem emberközpontú kereskedelemből, és tavaly Kecskeméten szervezett bevásárlóközösséget. A Szatyor egyik alapítója, Berei Bence azt mondja: kereskedő ősei körülbelül ugyanígy tevékenykedhettek a kisvárosok kisközösségeiben, mint most ő.

A közösségi mezőgazdálkodás az önálló kezdeményezésen múlik – felsőbb szervektől vagy minisztériumtól senki ne várjon támogatást, külföldön sem így működik a rendszer. Ha már van egy termények megvásárlására hajlandó csoport, megfelelő gazdálkodót kell keresni. Ebben a Tudatos Vásárlók Egyesületétől (TVE) lehet segítséget kérni; hazai gazdálkodások biominősítésével a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. foglalkozik.

A német minta szerint a termelés és elosztás megszervezésén hetente legalább két-három napot dolgozik a pár fős koordinátor csoport. Noha költségeiket a tagdíjakból fedezhetik, a munka önkéntességet feltételez, de siker esetén idővel főállásban is végezhető. A közösség által támogatott mezőgazdaság első fecskéi négy évtizeddel ezelőtt jelentek meg, először Japánban, aztán Svájcban, később az Egyesült Államokban és Kanadában. Franciaországban 2000-ben indult az egyik első ilyen gazdálkodás, a provence-i Benoit Hertz vezetésével.

“Tizenkét évvel ezelőtt minőségi válság volt az élelmiszer-termelésben, mindenki emlékszik a kergemarhakórra vagy a dioxinos csirkére. Elhatároztuk, hogy újraépítjük a gazdálkodó és a fogyasztó közötti kapcsolatot, hogy a fogyasztó pontosan tudja, honnan való és milyen módszerekkel termelték az asztalára kerülő élelmiszert. Így alakult meg az AMAP, a kistermelői mezőgazdaságot szolgáló szövetség” – mondta Budapesten Benoit Hertz. “A fogyasztónak joga van az egészséges élelmiszerhez, de a kistermelőnek is joga van a megélhetéshez. Az AMAP révén a gazdák tisztességes árat tudnak kialakítani” – mondta Benoit Hertz a budapesti Francia Intézetben, ahol francia, brit, német és osztrák gazdák beszéltek a közösségi mezőgazdaságról (a bemutatót a TVE szervezte).

Kiváltja a szupermarketet

Az Egyesült Királyságban 2002 óta hódít a mozgalom, már kétszáz szövetkezet működik, angolul Community Supported Agriculture (CSA) a neve. A szervezők bérleti díjat fizetnek a földért, amelyen továbbra is a tulajdonos gazdálkodik, de a fogyasztók igényeinek megfelelő módszerrel és összetételben termel.

Mivel a szövetkezeti tagok között vannak szegényebbek, fogyatékkal élők, az is lehetséges, hogy a terményért a havi állandó tagdíj mellett fizetendő kosárpénzt közös munkával csökkentsék. “A CSA révén az átlagnál magasabb jövedelemben bízhatnak a gazdák, és nem kell aggódniuk amiatt sem, hogy terményeikkel bekerülhetnek-e valamelyik szupermarketbe” – mondta a dél-angliai Stroudból érkezett Jade Bashford a közösségi mezőgazdaság elterjesztését segítő Soil Association jótékonysági szervezetet képviseletében.

A gazdálkodó is jól jár

Míg a francia és brit megszólalók a negyvenes-ötvenes korosztályt képviselték, Németországból két huszonéves fiatalember népszerűsítette Budapesten a közösségi mezőgazdaságot. Fabian Kern a freiburgi GartenCoop szövetkezet képviselőjeként elmondta: fontos volt a szállítási igény csökkentése is. “A közösségi mezőgazdaság kevesebb külső energiával állít elő minőségi bioélelmiszert, így a kevésbé tehetősek számára is elérhetővé válik” – mondta.

A közösségi mezőgazdálkodó hálózatoknak nem célja sem a nagyüzemi termelés, sem a termőterületek felvásárlása. A részt vevő gazda azért jár jól, mert olyan földet tud művelésbe vonni vagy bérbe adni, amelyre korábban nem volt kereslet, és nem kényszerül arra, hogy kis területű földjét eladja vagy bérbe adja egy nagyüzemi termelőnek. A természet is jól jár: elkerülhetővé válik a nagyüzemekre jellemző monokultúrás ültetvény, ahol muszáj vegyszerezni vagy GMO-növényeket termelni – mondta Kern.

Mindent a függetlenségért

A GartenCoop 250 tagja évi 400 euró (115-117 ezer forint) tagdíjat fizet, ez a farm alapköltségeit hivatott fedezni. A kevésbé tehetősek kisebb összeggel is beszállhatnak. A termelést folyamatosan koordináló hat-nyolc fős tagcsoport hetente találkozik. Náluk jelezheti a gazda is, milyen igényei vannak, például hány idénymunkásra van szüksége az adott héten. Egyes farmokon főállású munkások is élnek, például mentálisan sérült fiatalok.

“Jogosultak lennénk uniós támogatásra is, de nem vesszük igénybe” – mondta az [origo] kérdésére Fabian Kern. “Ezzel egyrészt szeretnénk megőrizni a függetlenségünket, másrészt pedig bebizonyítani, hogy képesek vagyunk az általunk előállított élelmiszer árát kigazdálkodni anélkül, hogy kizsákmányolnánk a természetet vagy a vásárlókat.”

A tagok szerződésben rögzítik pénzügyi felelősségüket, de amúgy kerülik a bürokráciát. A kis léptékű termelésnek köszönhetően tavaly még adómentességre is jogosultak voltak. A terményekért becsületkasszába fizetnek: mindenki annyit ad, amennyit tud, és annyit vesz el, amennyire szüksége van. Hetente kétszer érkezik áru a városi elosztóhelyre, egy bérelt garázsba, a felesleget a rászorulók között osztották szét.
A közösségi mezőgazdálkodás magyarországi elterjedését gátolja, hogy egyelőre nincs olyan franchise-rendszer vagy útmutató, amely lépésről lépésre bevezetné az érdeklődőket a közösségszervezés és a termelés folyamatába. A cikkünk elején említett budapesti Szatyor-közösség időnként tart képzéseket, a Tudatos Vásárlók Egyesülete pedig tervezi, hogy a tapasztalatokat csokorba fogja. Mint Perényi Zsófia, a TVE munkatársa elmondta: mindezt a forráshiány hátráltatja, illetve az, hogy szavai szerint “nem könnyű egy sémára ráhúzni az egészet, hiszen mindegyik kezdeményezés egy kicsit eltérő, mások a szervezők és az adottságok – de éppen ettől szép a dolog”.

---

Melyik burgonya mire jó?

 

Egyik alapélelmiszerünk a burgonya. Használjuk levesbe, főételnek vagy mellé, desszert készül belőle, és egyik alapanyaga a szesziparnak is. De honnan tudjuk, hogy melyiket használjuk a rósejbnihez, és melyiket a püréhez? A színes burgonya minek van, és tényleg festik, hogy ilyen legyen? Kérdések és válaszok a krumpliról.

Mára a gabonaféléket leszámítva a legfontosabb termesztett növénnyé nőtte ki magát Európában és Magyarországon is. Több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192 000 km2-en termesztenek burgonyát. Az egyik legalapvetőbb zöldség, amelyet még a szesziparban (a finomszeszgyártás alapanyaga) és a keményítőgyártásban (köszönhetően a burgonya keményítőtartalmának) is felhasználnak. Egy magyar ember évente átlagosan 50 kg burgonyát eszik meg. Nem köztudott, de egészséges zöldségfajta, ha nem a fagyasztott krumplit sütjük ki bő zsiradékban, sok sóval meghintve. Szénhidrát-keményítő tartalma mellett C-, B1-, B2-, B6- és A-vitamint is tartalmaz, magas a káliumtartalma, amely a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában játszik szerepet.

Mik azok a betűk a krumpli csomagolásán?

A krumpli tehát él és élni is fog, de sokszor futunk bele olyan burgonyába, amely főzés közben szétesik, vagy épp ellenkezőleg, rommá főzhetjük, akkor sem lesz belőle jó püré. A piacokon legtöbbször a Desiree-vel és a Cleopatra-val találkozhatunk, de melyik típus melyik burgonyás ételhez jó?

A jó hír az, hogy a nagyobb élelmiszerláncokban és mára általában az összes csomagolt burgonyán megtaláljuk nemcsak a krumpli fajtáját, hanem az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács burgonya ábécéjét is.

Az A, B, C jelölés a konyhai felhasználási lehetőségeket takarja, tulajdonképpen ez egyfajta javaslat arra, hogy mely ételekhez milyen típust érdemes használni.

A – Salátának való, nem szétfövő burgonya. A főzés után is egyben marad, anyaga finom szemcsés. Ha azt szeretnénk, hogy a burgonyasaláta egyben maradjon, vagy a látványra hajtunk a rakott burgonyánál, ezt használjuk.

Főbb fajták: Cherie

Ld. http://burgonya.hu/kulinaria/receptek/inyencsegek-es-salatak/

B – Főzni való, enyhén szétfövő burgonya. Kicsit fő csak szét, de még egyben marad, állagában kissé lisztes vagy kissé szappanos, közepesen finom. Burgonyafőzelékhez, -leveshez, ragukhoz benne főtt burgonyának.

Főbb fajták: Cleopatra, Tiamo, Desiree

C – Szétfövő, inkább sütéshez ajánlott burgonya. Laza szerkezetű, lisztes állagú. Burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya készítéshez, püré alapanyagnak.

Főbb fajták: Maestro, Agria

Ld. http://burgonya.hu/kulinaria/receptek/etelek-lisztesen/

Színes krumpli – trend, műanyag, vagy van értelme?

A burgonya európai térhódítását csak néhány alfajával kezdte meg. Egyrészt alapvetően nem jutott el az összes fajta a kontinensre, az angolok és a franciák pedig, mint első európai burgonyaimádók, valamiért a fehér húsúakat részesítették előnyben, ezért a néhány színes szinte teljesen kikopott az európai konyhából. A Kanári-szigetek volt az egyik megállója a burgonyafajtáknak. Közép- és Dél-Amerika után először itt jelent meg a krumplitermesztés is, majd onnan csak szelektálva ért el a kontinensig a krumpli. Éppen ezért jóval több fajta kapható ezeken a szigeteken.

A színes burgonyák tehát nem egy új trend szülöttei, csak lemorzsolódtak az idők folyamán, vagy el sem értek Európáig sokáig.

Egy másik tévhitet is eloszlatunk: a színes krumplik nem ételfestéktől színeződnek, hanem nagy mennyiségben tartalmaznak növényi színanyagokat. A piros és a lila burgonya főként antocianinokat, míg a sárga és a narancssárga húsú fajták más flavonoidokat, illetve karotinoidokat. Ezek mindegyike természetes antioxidáns, és – nem úgy, mint a C-vitamin például – főzés hatására sem bomlanak le. A nagy antioxidáns-tartalmú zöldségek (cékla, áfonya, vöröskáposzta, stb.) segítenek féken tartani az agy számára káros szabadgyököket, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében hatékony szerepük lehet, és gátolják bizonyos daganatos betegségek kialakulását.

A következő, elidegeníthetetlen érv a színes burgonyák mellett az, hogy szépek. Feldobják az ételt, és a tapasztalat szerint a gyerekek is könnyebben megeszik a színes ételeket. És még egy érv mellettük: egyes fajtái gyorsabban főnek, sülnek meg, mint a fehér húsúak.

A színes burgonyákat is be lehet sorolni a konyhai használat szerinti ábécébe.

Honnan tudjuk, hogy milyen burgonyát veszünk a piacon, ha nincs rajta betű?

Sehonnan.

Jó esetben megválaszolja a kofa, termelő, ha rákérdezünk, de ne lepődjünk meg, hogy a legtöbben azt válaszolják majd: ez mindenre jó. A burgonyaszövetség sem tudott praktikus tanácsot adni, ettől függetlenül mindenkit arra bíztatnak, hogy kérdezzen a piacon. Szerintük tapasztalati úton lehet megtanulni minden háziasszonynak, hogy melyik burgonyafaj melyik ételhez passzol, a kereskedőket pedig rá kell nevelni a fajtaismeretre. Az árus célja az, hogy eladja a termékét, így azt fogja mondani, hogy az ő krumpliját éppen arra találták ki, amire a vevőnek éppen szüksége van. A kofát ritkán érdekli, hogy szétesik-e a burgonyasaláta, vagy grízes lesz-e a sült krumpli belseje. Kérdezzünk, kutassunk a világhálón és oktassunk is akár tehát, a piacon is, a szövetség szerint ez lehet az útja annak, hogy a kereskedők is tisztában legyenek a burgonya jellegével és felhasználhatóságával.

---

Ismét hamis vetőburgonya!

Nagyon rá lehet fizetni – Hamisítják a krumplit

Tilos és veszélyes apró méretű étkezési burgonyát vetőburgonyaként forgalmazni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az ismeretlen minőségű vetőgumók számos növényi károsítót hordozhatnak és akár nyolcvan százalékos terméskiesést is okozhatnak.

Mintegy kilenc tonna, vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglalt le tavaszi vetőburgonya-ellenőrzésein a Nébih. A hivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon vetőburgonya csak növény-egészségügyi ellenőrzés és hatósági minősítés után, fémzároltan és növényútlevéllel ellátva hozható forgalomba. A termesztőknek pedig a szaporítóanyag-előállítást az illetékes megyei kormányhivataloknál kötelező előzetesen bejelenteniük.
Az étkezési burgonya termesztésekor megmaradó, apró méretű burgonya vetőburgonyakénti forgalmazása nemcsak tilos, de veszélyes is, mivel ennek minősége nem ellenőrzött, és számos, szabad szemmel nem látható növényi károsítót hordozhat. A fémzár-címkével és növényútlevéllel nem rendelkező, illegálisan forgalomba hozott vetőgumó tételek használata akár 80 százalékos terméskiesést is okozhat. Ezért a minőségi magyar vetőburgonya védelme és az illegális áruk mennyiségének csökkentése érdekében a jövőben is fokozottan ellenőriznek – közölte a Nébih.

Forrás: http://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/egyeb/nagyon_ra_lehet_fizetni_hamisitjak_a_krumplit.4915.html

---

Vége a vesszőfutásnak – Ez lesz az igazi magyar kitörési pont

Szemléletváltás zajlik a hazai élelmiszeriparban, ahol növekszik a termelés és élénkül a beruházási kedv. Az ágazat kitörési ponttá válhat, és termelési értéke 2633 milliárd forintról 3100 milliárdra emelkedhet 2020-ig, miközben a mezőgazdasági termelés az évtized végéig 19 százalékkal bővülhet.

Kitörési ponttá válhatna az élelmiszeripar Magyarországon, az élelmiszer-terméklánc „gyenge láncszemeként” egyelőre mégis komoly korlátja agrárpotenciálunk magasabb szintű kihasználásának. Pedig az élelmiszeripar 2013 óta kiemelt stratégiai ágazat, és most készülnek azok a pályázati kiírások is, amelyek hosszú időre meghatározzák a fejlesztési irányvonalakat, lehetőségeket. Többet kellene beszélnünk az élelmiszeriparról.

Két évtizedes vesszőfutás

A legtöbb olvasó ismeri a hazai élelmiszeripar elmúlt két évtizedes vesszőfutásának történetét, a spirálban való lefelé csúszás körülményeit. Sirámok helyett a Takarékbank Agrár Központja előre kíván tekinteni, és a már körvonalazódó pozitív folyamatok felerősítésének lehetőségére, szükségességére igyekszik felhívni a figyelmet.

Az ágazati beruházások teljesítményértéke 2009 óta folyamatosan növekszik. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet előzetes adatai szerint tavaly már elérte (101 milliárd forintos értékkel) a 2007-ben megvalósult 99 milliárdos csúcsot. Tavaly az élelmiszeripar beruházásai jelentősen, mintegy 40 százalékkal haladták meg az előző évit.

A folyamat mögül két változási irányt kell kiemelni. Az egyik az, hogy újra növekszik a banki források szerepe a beruházások finanszírozásában, de arányuk még mindig alacsony, tavaly 9 százalékot képviselt. A beruházásokat az élelmiszer-feldolgozók háromnegyed részben saját forrásból finanszírozzák.

Az élelmiszeripari beruházások finanszírozásának eloszlása 2014-ben (AKI):

A másik, hogy – bár a járműberuházások értéke megduplázódott tavaly – a beruházások kétharmadát a gépek és berendezések adják. E beruházások értéke 51 százalékkal emelkedett 2014-ben.

Annak ellenére, hogy az élelmiszeripari termelés az elmúlt években növekedésnek indult, továbbra is alatta

van a 2002. évinek.

A 2013. évi megtorpanás után tavaly már közel 5 százalékkal, idén az első negyedévben 6,5 százalékkal nőtt az élelmiszeripar termelésének volumenindexe.

Tavaly év végén az élelmiszeripar hitelállománya 19 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez a teljes hitelállomány 5,6 százalékának felelt meg. Ekkor a devizahitelek aránya 41 százalékos volt.

Mit hozhat a jövő?

– Évtizedes küzdelmek után végre szemléletváltás történt, történik az ágazatban. A jelek szerint a terület túljutott a piacvesztés időszakán, hiszen növekszik a termelés, miközben a beruházási kedv is élénkül.

– Az alacsony tőkeerő és jövedelmezőség miatt a magyarországi élelmiszeripar kis- és közepes vállalkozásai támogatás nélkül csak a legritkább esetben tudnak fejleszteni, ezért döntő jelentőségű, milyen pályázatokat írnak ki. A támogatások most kialakuló feltételrendszere hosszú időre meghatározza az élelmiszeripar versenyképességének alakulását.

– A Takarékbank Agrár Központjának várakozásai szerint a 2014-es 2633 milliárd forintról 2020-ig 3100 milliárd forintra emelkedhet az élelmiszeripari termelés értéke, az ennek alapját képező mezőgazdasági termelés 19 százalékkal bővülhet az évtized végéig. A növekedés hajtóereje továbbra is az export maradhat, aránya az ágazat összesített árbevételében meghaladja a 40 százalékot. A prognózis szerint az önellátási szint 120 százalékáról 150 százalékra nő a kibocsátás, az élelmiszerek belföldi forgalmazásának 20 százalékos bővülése mellett. A legfontosabb élelmiszerekből a közvetlen értékesítés 25 százalékkal emelkedhet. A finanszírozási környezet javulása mellett a fogyasztói elkötelezettség erősödése valószínűsíthető.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

---

A burgonya Magyarországon – francia anekdota

Magyarországon a burgonyát csak a múlt század közepe táján kezdték termeszteni, a felső vármegyékben.
Mint mindenütt, nálunk is rossz híre kelt e hasznos növénynek. Azt rebesgették róla, hogy meghal, aki eszik belőle. Az urak csak azért hozták az országba, hogy a szegény nép pusztuljon tőle. És igaz is, hogy a burgonya zöldje mérges. Az időben még gyakran megesett, hogy a járatlanok a burgonya levelét főzték meg ételnek, és betegek lettek tőle.
Az okos emberek azonban erősen buzgólkodtak a burgonyaművelés elterjedésén, fölvilágosították, megoktatták a gyanakvókat, sőt még azt is megcselekedték, hogy a nép között ingyen osztottak szét vetnivaló krumplit.
Így báró Bujanovszky Elek lovas generális, ki felesége (Podmaniczky lány) révén rákoskeresztúri földbirtokos volt. Kétszáz mérő burgonyát osztott szét a parasztok között.
De a magyaroknak még sem kellett a krumpli.
Mind az árokba hányták, amit a bárótól kaptak. Egy Borsod megyei földbirtokos kiszedette az árokból a burgonyát, és elültette saját földjén.
A termés jó volt, a földesúr cselédházaiban gyakran párolgott az asztalon a szép főtt kolompér… A parasztok egy szép nap lopdosni kezdték az újmódi veteményt.
– Hála Istennek, csakhogy lopják! – kiáltott a tolvajság hallatára a földesúr, ki lelkes apostola volt a burgonyatermesztésnek. – Akkor már kedvelik!

Forrás: Tóth Béla: A magyar anekdotakincs, Singer és Wolfner, 2. kötet, Budapest

---

Kósa László: Hogyan került Magyarországra a burgonya?

Gyakran elhangzik a tréfás találós kérdés: Evett-e Mátyás király krumplipaprikást? És gyakran rávágják: Miért ne evett volna! Hiszen jól elkészítve a királyok asztalán is helye lehetett ennek az ízletes ételnek.

Pedig a burgonya, amely manapság egyike a legtöbbet fogyasztott tápláléknövényeinknek, fiatal növény Európában és hazánkban is. Amerikai eredetű, a 16. század derekán – tehát Hunyadi Mátyás halála után – hozták be kontinensünkre spanyol vagy angol hajósok. Egyetlen országban sem fogadták jó szívvel ezt az addig termesztett
tápláléknövényektől eltérő természetű, föld alatti gumókat nevelő növényt. Csak amikor rohamosan nőtt a népesség, egyre nagyobbak lettek a városok és gyakoribbak az éhínségek, akkor fedezték fel, hogy milyen olcsó és jó táplálék.
Első magyarországi nyoma 1654-ből származik. Ekkor nyugati egyetemekről hazatérő protestáns diákok hoztak haza gumókat. Valaki följelentette őket Wesselényi nádornál, azt mondván, hogy mérges növényeket rejtegetnek. A felelősségre vont diákok ismertették a növény hasznos voltát, sőt készletüket kérésre a nádornak át is adták. Ő azonban hiába igyekezett birtokain meghonosítani, nem sikerült. Csak száz esztendővel később kezdett igazán elterjedni Magyarországon a burgonya. Meghonosodása sokféle úton-módon történt.
A kamarai birtokokon parancsszóval kötelezték a jobbágyokat ültetésére, az erdélyi részeken pedig kormányzószéki rendeletek szorgalmazták, hogy minden megye, szék, város és falu termelje.
Vetőmagot is osztottak. Benedek Elek írja önéletrajzi könyvében, az Édes anyaföldemben, hogyan szekerezte egyik nagyapja a pityókát Kolozsvárról Kisbaconba. Számosan voltak egyéni, önkéntes terjesztői, mint Gyarmathi Sámuel, a polihisztor, a finnugor összehasonlító nyelvészet úttörője, vagy Budai Ézsaiás, a debreceni kollégium tudós professzora, klasszika-filológiai tudományunk egyik első jelentős művelője, a költő-művész Fazekas Mihály, aki ódát is írt a burgonya hódításáról. Többen voltak a kevésbé neves és névtelen terjesztők: földbirtokosok, gazdatisztek, Nyugat-Európában tanult papok és diákok, külországból érkezett telepesek, sőt a napóleoni háborúk idején messze földön járt katonák is hoztak magukkal újabb
burgonyafajtákat. Népszerűsítője volt a 18. század végének és a következő század első felének minden jelentős mezőgazdásza, gazdasági szakírója, köztük Nagyváthy János és Kisszántói Pethe Ferenc éppúgy, mint az erdélyi szászok reformkori nagy alakja, Stefan Ludwig Roth.
Az első népszerűsítő akcióktól, amelyek Mária Terézia uralkodásának második felére, az 1760-as és 70-es évekre estek, hat-hét évtized eltelt, amíg az egész ország területén ismert és termesztett növény lett a burgonya. Meghonosodását nálunk sokféle balhiedelem gátolta, akárcsak pár évtizeddel korábban tőlünk nyugatra. Úgy tudták, betegséget okoz. Máskor mérges növénynek tartották, mert nem ismervén természetét, nem föld alatti gumóit, hanem bogyó alakú termését próbálták megízlelni. Végül is az egymást követő szűk esztendők, a rossz termések s nyomukban az ínség beláttatta, hogy rendszeresen termelni kell. A szabadságharc előtti évtizedben már mindenütt jól ismerték, és olyan nagy mennyiségben termelték, hogy az 1846/47-ben egész Európát végigpusztító nagy burgonyavész, mely majdnem teljesen kiirtotta Nyugat-Európában a burgonyát, nálunk nem tudott győzedelmeskedni.
Ma már eszünkbe sem jut, hogy ez a nélkülözhetetlen eledel alig kétszáz esztendeje majdnem ismeretlen volt hazánkban.

 

---

Burgonyatermesztés másképp – A kényelmes kertész krumplija

Ki gondolná, hogy a krumplit ásó és kapa nélkül is lehet vetni?! Pedig.

Én sem hittem benne, amikor először olvastam róla, aztán kipróbáltam, és működik!

A módszer hihetetlenül egyszerű: se lyuk, se barázda, csak egyszerűen elszórjuk a krumplit a csupasz földön, meghintjük fahamuval, amit a krumplibogarak nem igazán kedvelnek, végül jó vastagon (legalább 40 cm) beborítjuk szalmával.

A szalma alatt háborítatlanul növögetnek a gumók, a burgonyabogaraknak viszont áthatolhatatlan akadályt jelent, ha elég vastag a réteg. Mi pedig hátradőlhetünk, mert sok dolgunk már nincs. Az így “elvetett” burgonyát nem kell kapálni, feltölteni, gyomlálni sem. És egyszer csak megjelennek az első levelek…

A burgonyabogarak persze nem adják fel egykönnyen, alig várják, hogy valahogy kapcsolatba kerüljenek a finom levelekkel. Ezért a szépen burjánzó bokrokat vegyük körbe 50 cm magasságban vékony huzallal, így a lomb nem tud eldőlni, és a bogarak nem tudnak rá felmászni.

Ha mégsem voltunk elég fürgék, egy újabb adag fahamu segíthet a kártevők ellen, vagy végső esetben használjunk kereskedelemben kapható, természetes úton ható készítményt a burgonyabogár lárvái ellen.

A bő burgonyatermés titka, hogy virágzás alatt bőségesen öntözzünk. Ezután ősszel már csak annyi a feladat, hogy eltávolítjuk a szalmaréteget, és összeszedjük az alatta sorakozó krumplikat.

Aki nem hiszi, hétvégén még nekiállhat, aztán ősszel csodálkozhat!

Sok sikert!

Szerző: Krumpach Erzsébet, A bőség kertje c. könyv írója

http://kapanyel.postr.hu/a-kenyelmes-kertesz-krumplija?utm_source=origo-nyito&utm_medium=cimlapi_box&utm_campaign=sec

 

---

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása – kis projekt

Kik pályázhatnak?
– Mikro-, kis-, és középvállalkozások, amelyek rendelkeznek legalább 1 lezárt üzleti évvel, valamint akiknek 2014-ben legalább 1 főt foglalkoztattak
– Közép-Magyarországi Régión kívüli telephellyel rendelkező vállalkozások indulhatnak ezen a pályázaton

Igényelhető támogatás összege
– 5 millió Ft és 50 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a nyertes pályázók 50%-os támogatási intenzitás mellett. Bizonyos feltételek teljesítése mellett akár 70%-os intenzitás is elérhető.

Mire lehet pályázni?
– Új eszköz beszerzésére – kötelező eleme a pályázatnak

Emellett még támogatás igényelhető az alábbi tevékenységekre:
o anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése
o az eszközök működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás
o IT-fejlesztés, online megjelenés, gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések

A nyertes pályázónak vállalnia kell, hogy:
– a projekt fizikai befejezésétől számított legalább 2 éven keresztül fenntartja a bázislétszámot (2014-es létszám)
– a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2 évben a személyi jellegű ráfordítása is, és a nettó árbevétele is nő

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése – nagy projekt

Kik pályázhatnak?
– Mikro-, kis-, és középvállalkozások, amelyek rendelkeznek legalább 1 lezárt üzleti évvel, valamint akiknek 2014-ben legalább 1 főt foglalkoztattak
– Közép-Magyarországi Régión kívüli telephellyel rendelkező vállalkozások indulhatnak ezen a pályázaton

Igényelhető támogatás összege
– 50 millió Ft és 500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a nyertes pályázók 50%-os maximális támogatási intenzitás mellett.

Mire lehet pályázni?
– Gyártáshoz kapcsolódó új termelő eszköz beszerzésére – kötelező eleme a pályázatnak

Emellett még támogatás igényelhető az alábbi tevékenységekre:
o anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése
o az eszközök működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás
o IT-fejlesztés, online megjelenés, gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések

A nyertes pályázónak vállalnia kell, hogy:
– a projekt fizikai befejezésétől számított legalább 2 éven keresztül fenntartja a bázislétszámot (2014-es létszám)
– a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2 évben a személyi jellegű ráfordítása is, és a nettó árbevétele is nő

 

---

Beköszönt a szép új világ – Technológiai robbanás előtt az agrárium

A magyar agrárium termelékenységben képes lehet felvenni a kesztyűt a jóval fejlettebb agrárkultúrával rendelkező nyugat-európai országokkal is. Ehhez azonban a hi-tech eszközök, informatikai rendszerek minél szélesebb körű használatára van szükség a hazai termelők körében – véli Gombos Szilárd a T-Systems Magyarország Zrt. stratégiai projektekért felelős igazgatója. A tavaly októberben alakult Agrárinformatikai Klaszter célja éppen az, hogy katalizálja a hazai agráriumban zajló technológiai fejlesztéseket, illetve, ösztönözze a gazdákat a csúcstechnológia használatára – teszi hozzá Erős Veronika a Klasztert menedzselő Agrotechfood Zrt. vezérigazgatója.

Milyen céllal és kik alakították meg az Agrárinformatikai Klasztert?

Erős Veronika: Az Agrárinformatikai Klasztert két nagyvállalat, két hazai egyetem és nyolc innovatív kis- és középvállalkozás alapította meg 2014 októberében azzal a céllal, hogy a szervezet elősegítse a hazai agrárinnovációt és a korszerű információs technológiai rendszerek minél szélesebb körű használatát a mezőgazdaságban.

Gombos Szilárd: A csúcstechnológia a magyar agrárium kitörési pontja lehet. Hazánkban az agrárium egy kiemelt jelentőségű ágazat, amelynek azonban a hatékonysága, kibocsátása jóval alacsonyabb, mint ami a hasonló adottságú nyugat-európai területekre jellemző. Az elmaradás termésátlagban nagyjából 40-50%-os. Ez két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a gépesítettség és szervezettség mértékében van lemaradásunk, másrészt pedig a feketegazdaság aránya is jelentős, ami szintén nem jelenik meg a hivatalos termelési adatokban. Mindkét problémára megoldást nyújthatnak az agrárinformatikai fejlesztések.

E.V.: Az informatika, a modern technológia képes arra, hogy növelje a hatékonyságot egy agrárvállalkozás esetében is. Az Agrárinformatikai Klasztert azért hoztuk létre, hogy egyrészt összefogja a szigetszerűen megvalósuló fejlesztéseket, másrészt forrásokat keressen a fejlesztésekre, harmadrészt pedig elősegítse, hogy a magyar gazdák motiváltak legyenek az új technológiák használatára.

Hogyan járulnak hozzá az agárinformatikai fejlesztések a versenyképesség és hatékonyság növeléséhez?

G.Sz.: A technológia egyrészt segít az adminisztratív terhek csökkentésében, a munkafolyamatok optimalizálásában. Másrészt sokkal kiszámíthatóbbá, kiegyenlítettebbé teszi az amúgy ciklikus, külső körülményektől nagyban függő mezőgazdaságot. Léteznek már például olyan komplex szenzoros monitoring rendszerek, amik segítenek meghatározni, hogy egy termőterületet melyik részét, mikor és milyen intenzitással kell öntözni, hol szükséges permetezni, mikor kell a termést betakarítani stb. De vannak már olyan intelligens üvegházak is, amelyek használatával pontosan lehet szabályozni például a paradicsom ízét, színét, méretét. Hasonló technológiák az állattenyésztésben is megjelennek: vannak automata etető és itató rendszerek, illetve chipekkel, szenzorokkal nyomon követhető az állatok mozgása, napi tevékenysége. Hiányoznak viszont az olyan átfogó, integrált rendszerek, amelyek összekapcsolják a precíziós és telematikus eszközöket a komplex gazdaságirányító rendszerekkel.

E.V.: Ahogy Szilárd is említette, az adminisztratív terhek csökkentése is egy fontos feladat, hiszen ezzel is hatékonyabbá, versenyképesebbé válhat egy agrárvállalkozás, mert több erőforrás jut a főtevékenységre. Vannak olyan központi közigazgatási rendszerek, melyek például az uniós támogatások kifizetését támogatják. Ezekbe a gazdáknak rendszeresen adatot kell szolgáltatnia, azonban egy integrált mezőgazdasági rendszerből ezek az adatok automatikusan kinyerhetők. Óriási szerepe lehet továbbá a technológiának az élelmiszerbiztonság terén is. A fejlett rendszerekkel az élelmiszer útja a teljes ellátási lánc során nyomon követhető, onnantól kezdve, hogy milyen termékenységet javító anyagok kerülnek a földbe, azon keresztül, hogy milyen vegyszerek kerültek felhasználásra a termesztés során, egészen addig, hogy az élelmiszert hol és hogyan dolgozták fel. Egy ilyen teljesen transzparens élelmiszerbiztonsági rendszer használata a termelők számára árprémiumot is jelenhet.

Hogyan állnak jelenleg ezek a fejlesztések? Milyen Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban?

G.Sz.: Különböző telematikai eszközöket Magyarországon is használnak már helyenként, azonban teljesen átfogó, integrált rendszerek használata még nem jellemző. Sok-sok elem és individuális fejlesztés összekapcsolása szükséges még ennek a megteremtéséhez. Az Agrárinformatikai Klasztert is ez a felismerés hozta létre. Nyugat-Európában már elterjedtebbek ezek a megoldások, de olyan komplex, integrált rendszerek, melyekben a precíziós mezőgazdasági eszközök és a gazdaságirányító, adminisztratív rendszerek össze lennének kapcsolva, még nincsenek. Összefoglalva tehát Nyugat-Európa előnyben van a technológiai fejlettség szempontjából, azonban az is fontos cél, hogy a hasonló szinten lévő környező országokhoz, szomszédainkhoz képest versenyelőnyt tudjunk elérni.

Milyen célokat tűztek ki maguk elé?

E.V.: A Klaszter célja hármas. Egyrészt a meglévő fejlesztési kapacitások és felhasználók összekötése, annak érdekében, hogy a tervezett integrált rendszerek megvalósuljanak, támogatva egyúttal a különböző hazai startupok, fejlesztőcégek piacra jutását. Másrészt fontos cél, hogy az innovációra, az agráriumban megvalósuló K+F+I tevékenységre a fejlesztéspolitika is odafigyeljen és megfelelő támogatási források álljanak a terület rendelkezésére. Hiszen jelenleg az agrárinnováció mostohagyerek, nagyon kevés az a forrás, ami felhasználható ilyen projektekre. A harmadik kiemelt célunk pedig, hogy a gazdálkodókat motiváljuk arra, hogy progresszíven kezdjék el alkalmazni a legmodernebb technológiákat. Ezt is leginkább azzal lehet elősegíteni, ha az uniós támogatások között megjelennek az agrárinformatikai eszközökre szánt források. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban két olyan támogatási program valósul meg, amelyek keretében lehetséges az agrárinnovációra forrásokat allokálni. Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program, a másik pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program.

G.Sz.: Fontos feladatunk, hogy a különböző szakmai fórumokon, konferenciákon is bemutatkozzunk és hangot adjunk az elképzeléseinknek. El kell jutnunk a döntéshozókhoz, hogy az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztési irányok meghatározásakor figyelembe vegyék az agrárinformatikai szempontokat.

Milyen eredményeket sikerült elérni az alapítás óta eltelt nyolc hónapban?

E.V.: A 2014 októbere óta eltelt időszakban tizenkettőről tizenhatra bővült a Klaszter tagjainak száma. Rengeteg szakmai fórumra, konferenciára eljutottunk már, melyeken sikerült hangsúlyoznunk az agrárinformatika jelentőségét. Beadtunk már számos, agrárinformatikai megoldások fejlesztésére irányuló pályázatot is, illetve a GINOP keretében kiírt K+F támogatásokra is előkészítettünk már számos pályázatot. Megalkottuk továbbá a Klaszter 2015-ös munkatervét, amely számos szempont mentén pontosan meghatározza az idei céljainkat, és az ezek megvalósulásához szükséges eszközöket.

G.Sz.: Egyelőre az út elején járunk, de már most rengeteg eredményt sikerült elérnünk önmagában azzal is, hogy a klasztertagokkal közösen gondolkodunk. A 2014-2020 közötti fejlesztési irányokat meghatározó operatív programokat a jelen időszakban véglegesítik és reméljük, sikerült a döntéshozók figyelmét ráirányítanunk az agrárinnováció fontosságára. A Klaszter kiemelt célja a gazdák edukálása is, hiszen egy viszonylag konzervatív közegről beszélünk, amelyik nem feltétlenül nyitott az újításokra. Úgy gondoljuk azonban, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából sokkal nagyobb haszna van a technológiai beszerzések támogatásának, mint a hatékonyságnövelést nem serkentő szubvencióknak. A technológiai fejlődés azért is kiemelten fontos, mert a magyar agrárium GMO mentes, viszont a világpiacon fel kell vennünk a versenyt a génmódosított élelmiszerekkel, ami csak a technológia fejlesztésével lehetséges. Az is célunk, hogy a Klaszter segítségével kifejlesztésre kerülő korszerű eszközöket, rendszereket külföldre is exportáljuk, ezzel még inkább elősegítve a tagok piaci sikerét is.